A Nagy-Britannia kilépésének feltételiről folyó tárgyalásokat - az uniós alapszerződés 50. cikkelyének megfelelően - David Cameron miniszterelnök utóda fogja lefolytatni az EU-val idén októbertől kezdődően.

Várhatóan Boris Johnson volt londoni polgármester vagy Michael Gove igazságügy-miniszter lesz a toryk és az ország új vezetője - írja a Bloomberg. Megjelenésük az európai politikai porondon az "Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten!" jegyében fel fogja keményíteni az uniós kormányok hozzáállását.

Kapcsolódó

Ugyanakkor felboríthatja ezt a menetrendet, hogy a népszavazási Leave-kampány képviselői várhatóan előrehozott általános választások kiírását kezdeményezik. Ezen kifejezetten a válási tárgyalások lefolytatására kérhetnének felhatalmazást a politikai erők.

Hogyan lesz?

Amit a kilépéspártiak kampányuk idején a jótékony homályban hagytak az az, hogy milyen modell alapján alakítaná ki a független Nagy-Britannia új viszonyát az Európai Unióval. Ez dönti el az évi 575 milliárd dolláros brit-EU kereskedelem sorsát, illetve azt, milyen feltételekkel férhetnek hozzá a szigetország cégei az unió évi 13,6 ezer milliárd eurós kereskedelmet megtestesítő egységes piacához.

Norvég modell

A norvég minta követése esetén a tágabb Európai Gazdasági Térséghez kapcsolódva Nagy-Britannia továbbra is hozzáférne az EU egységes piacához, de vállalnia kellene azt is, hogy valamiféleképpen lehetővé teszi a munkaerő szabad áramlást, továbbá hogy hozzájárul az uniós költségvetéshez. A bankok ezt a modellt részesítik előnyben, mert biztosítaná európai ügyfeleik megtartását.

New Deal

Egyedik szabadkereskedelmi egyezményt is köthetnek a felek, amely korlátozná Nagy-Britannia és a 27 tagú EU közti vámokat, ám évekig tarthat, mire kidolgozzák a részletek. Az unió hét éven át tárgyalt Kanadával a felek kereskedelmi megállapodásáról.

WTO-szabályok

Ha a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szabályait alkalmaznák, azzal a polcról vennének le egy lényegében kész megoldást, így gyorsan dűlőre juthatnának egymással. Nagy-Britannia bevezethetné saját vámjait, ahogy Brazília vagy Oroszország teszi, és nem állna különleges kapcsolatban az EU-val vagy bármely más országgal.

Minden marad a régiben?

Az EU-nak alapvető érdeke, hogy szabadkereskedelmi megállapodást kössön a független Nagy-Britanniával, mivel óriási kereskedelmi többlete van a szigetországgal szemben - állította Neil Hamilton, a brit függetlenségi párt (Ukip) vezetőségi tagjai a BBC-nek adott interjújában. A britek szerinte soha nem akartak politikai integrációt Európában, így végül is a Brexittel minden a helyére kerül. A Ukip a vámmentes brit-EU együttműködés híve.

Mit ajánlhat az EU?

Az uniós tagállamok hozzáállását belpolitikai szempontok fogják meghatározni. Számos ország elitjének első számú célja az lesz, hogy a britek ne járjanak jól, mert ha a kilépés nem von maga után látványos rossz következményeket, az megerősítheti az EU-ellenes erőket saját társadalmukon belül is.

Nagyjából két tábor felállása várható. A pragmatikus németek minden bizonnyal elfogadják, hogy Nagy-Britanniának az unió kiemelkedő kereskedelmi partnerének kell maradnia. A franciák viszont a Brexitet megnehezítő országok élére állhatnak.

Az eurózónát a mélyebb integráció felé mozdíthatja a válás, az észak-európai országokban feltámadhat a szigetországgal ápolt hagyományosan jó viszonyuk emléke, Kelet-Közép-Európában viszont az EU-ellenes hangulat erősödhet.

Pénzügyi szektor

A bankok legnagyobb gondja az lehet, hogy kikerülnek a "passporting" szabály hatálya alól. Ez lehetővé teszi az EU-országokban bejegyzett pénzintézeteknek, hogy szabadon üzleteljenek egymással. Ha ez elvész, akkor a központjukat Nagy-Britanniában tartó pénzügyi szolgáltatók nem tehetnek mást, mint hogy tevékenységük jelentős részét áttelepítik az EU-n belülre.

További gondjuk lehet, hogy az EU nem szívesen engedné meg, hogy az euróval folytatott kereskedelem továbbra is egy olyan országban koncentrálódjon, amely kívül esik a joghatóságán. A vagyonkezelők is elveszthetik azt a lehetőséget, hogy a kontinens egészén üzleteljenek. Mindez nagyon fontos Nagy-Britanniának, mivel pénzügyi szektora a legfontosabb gazdasági ága.

Munkaadók

A vállalatok egy része, például az áruházláncok és a vendéglátó-ipar erősen függenek az európai munkavállalóktól. Az ezekben az ágazatokban dolgozók háromnegyede nem a szigetországban látta meg a napvilágot.

Miután a Leave-kampány azt ígérte, hogy már a következő választás után véget vetnek az európai vendégmunkások beáramlásának, ezeknek a szektoroknak helyben kell munkaerő után nézniük. Vélhetően magasabb béreket kell ígérniük a briteknek, mint amekkorát a vendégmunkásoknak adnak.

A változás sebessége attól függ, mi lesz a már Nagy-Britanniában élő külföldiekkel. A függetlenségpártiak szerint a már ott lévők maradhatnak, ám későbbi törvényeken múlik, hogyan választják el az időben és az időn túl érkezőket.

Mezőgazdászok

Az EU költségvetésének nagyjából 40 százaléka mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatás. A brit farmerek tavaly nagyjából 3,1 milliárd eurót kaptak és további 5,2 milliárd járna a szigetországnak a vidéki térségek fejlesztésére 2020-ig.

A kilépéspártiak azt ígérték nekik, hogy ezt a pénzt a Brexit esetén is megkapják, hiszen ha az országnak nem kell hozzájárulnia az uniós költségvetéshez, akkor a felszabaduló pénzt átirányíthatja közvetlenül nekik.

Ez azonban - mint az összes többi részletkérdés - szintén jövőbeni törvényhozástól függ. És a következő évek brit kormányainak igen-igen sok mindenre kell majd a pénz, ezért minden költségvetési penny elköltését kétszer meg kell gondolnia.

Fekete lyuk

Jogi oldalról megközelítve az uniós forrásokra gyakorolt hatás egyelőre "fekete lyuknak" számít, ugyanis a Brexit egy speciális jogi helyzetet idézne elő - mondták bizottsági források korábban a Napi.hu-nak. Egy érvényben lévő szerződést kellene ugyanis módosítani a többéves költségvetést érintően. Így már érvényben lévő kötelezettségvállalásokat érintene az EU és Nagy-Britannia között fennálló jelenlegi szerződések érvényének megszűnése .

Az 50. cikkely

(1) Saját alkotmányos követelményeivel összhangban a tagállamok bármelyike úgy határozhat, hogy kilép az Unióból.

(2) A kilépést elhatározó tagállam ezt a szándékát bejelenti az Európai Tanácsnak. Az Európai Tanács által adott iránymutatások alapján az Unió tárgyalásokat folytat és megállapodást köt ezzel az állammal, amelyben az érintett államnak az Unióval való jövőbeli kapcsolataira tekintettel meghatározzák az illető állam kilépésének részletes szabályait. Ezt a megállapodást az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikke (3) bekezdésének megfelelően kell megtárgyalni. A megállapodást az Unió nevében a Tanács köti meg minősített többséggel eljárva, az Európai Parlament egyetértését követően.

(3) A kilépésről rendelkező megállapodás hatálybalépésének időpontjától, illetve ennek hiányában a (2) bekezdésben említett bejelentéstől számított két év elteltével a Szerződések az érintett államra többé nem alkalmazhatók, kivéve, ha az Európai Tanács az érintett tagállammal egyetértésben ennek a határidőnek a meghosszabbításáról egyhangúlag határoz.

(4) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásában az Európai Tanácsnak, illetve a Tanácsnak a kilépő tagállamot képviselő tagja az Európai Tanács, illetve a Tanács rá vonatkozó tanácskozásain és a rá vonatkozó határozatok meghozatalában nem vesz részt.

A minősített többséget az Európai Unió működéséről szóló szerződés 238. cikke (3) bekezdése b) pontjának megfelelően kell meghatározni.

(5) Amennyiben az az állam, amely kilépett az Unióból, később újra felvételét kéri, kérelmére a 49. cikkben megállapított eljárást kell alkalmazni.