Tusk négy javaslatcsomagot tett az asztalra, amelyek nem tartalmaznak végső megállapodást, csak egy olyan javaslatcsomagot, amelyet a február végi uniós csúcson megvitathatnak a tagállamok kormány és államfői.

A javaslatcsomaggal kapcsolatban David Cameron brit miniszterelnök a Twitteren annyit írt, hogy a Nagy-Britannia által kezdeményezett reformok mind a négy területén - a nem EU-tagokból érkező munkavállalóknak járó juttatások korlátozása, a nem eurózóna tagoknak járó biztosítékok, a versenyképesség ösztönzése és a nemzeti parlamentek erősítése - valós előrelépést tartalmaz, de "van még tennivaló".

Tusk szintén megerősítette twitter-üzenetében, hogy "vannak még lezáratlan ügyek", de biztos abban, hogy az általa közzé tett javaslatok jó alapot adnak a kompromisszumra.

Amennyiben az uniós tagállamok vezetői rábólintanak a javaslatokra a februári csúcson, akkor Cameron várhatóan júniusban írja ki a népszavazást.

Mit javasol Tusk?

Az Egyesült Királyságban dolgozó EU-állampolgárok juttatásainak megvonását illetően Tusk javaslata úgy fogalmaz: a szociális juttatások és a szabad mozgást illetően teljes mértékben tiszteletben kell tartani a jelenlegi szerződéseket, különösen a szabad mozgásra és a diszkrimináció tiltására vonatkozó elveket.  A javaslat - az Európai Bizottság javaslatához igazodva - változtatna gyermekek után járó juttatások országból történő kiutalására vonatkozó szabályozáson, illetve egy biztonsági mechanizmust hozna létre arra az esetre, ha egy uniós tagállamban kirívóan megugrana más uniós országokból érkező munkaerő beáramlása. Ez az opció, illetve annak alkalmazásának pontos időtartama még további tárgyalások tárgya - olvasható Tusk levelében.

A közzé tett dokumentumokból kiderül, hogy amennyiben ezzel az intézkedéssel élni szeretne egy tagállam, akkor a rendkívüli helyzet fennállásáról értesítenie kellene az Európai Bizottságot és a tanácsot. Ennek értelmében a bizottság javaslatára a tanács engedélyezné az adott tagállam számára, hogy a szükséges mértékben korlátozza a munkavállalók juttatásait. A végrehajtási jogi aktus arra hatalmazná fel a tagállamot, hogy limitálja az uniós munkavállaló jóléti juttatásait összesen maximum 4 évig a munkába állástól számítva. Ez azonban csak az újonnan érkező munkavállalókra vonatkozna. A korlátozásnak fokozatosnak kellene lennie, a teljes kizárástól indulhatna, de aztán a juttatásokhoz való hozzáférésnek fokozatosan növekednie kellene, figyelembe véve a munkavállaló munkaerőpiacon való részvételét.

A migráns munkavállalók nem Egyesült Királyságban élő gyerekei után annyi juttatást kellene fizetni, ami annak a tagállamnak a szintjének felel meg, amelyik tagállamban a gyerek él. Ezzel meg lehetne akadályozni a visszaéléseket, az érintett tagállam pedig felléphetne azon állampolgárokkal szemben, akik komoly veszélyt jelentenek a tagállam rendszerének biztonságára - áll a dokumentumban.

A Guardian ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy ez a javaslat nem egészen az, amit Cameron szeretett volna elérni, hiszen nem zárja ki tejesen a migráns munkavállalókat négy évre a rendszerből, illetve az országból kiutalt gyermekek után járó juttatásokat is csak limitálná, de nem szüntetné meg.

A BBC értelmezése szerint a más uniós munkavállalókat illető szociális juttatások négy éves felfüggesztése azonnal életben léphetne, amint az Egyesül Királyság lakossága megszavazza az EU-ban maradást.

A gazdasági kormányzással kapcsolatban a javaslat lefekteti azokat az elveket, amelyek megadják a kölcsönös tiszteletet azoknak a tagállamoknak, amelyek részt vesznek a Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) további mélyítésében, és azoknak, amelyek nem. Ezek mentén Tusk szerint lefektethetők az eurózóna integrációjának további mélyítésének alapjai, miközben az ebben részt nem vevő országok jogai és kompetenciái is biztosítva vannak. Azaz a nem eurózóna tagoknak biztosítanák az aggodalmaik kifejezésére a szükséges fórumot, de az nem jelenthet vétót vagy lehetőséget a sürgős döntések késleltetésére. A mechanizmus életbe léptetésének pontos feltételei azonban még kidolgozásra várnak - derül ki a dokumentumból.

Ez a javaslat nagy vonalakban teljesíti Cameron kérését, viszont nem deklarálja, hogy az EU-nak több mint egy fizetőeszköze létezik, illetve az sem világos, hogy Tusk mit ért a "szükséges biztosítékokon", amelyek révén az Egyesült Királyság megakadályozhatná, hogy az eurózónás országok olyan pénzügyi szabályokat fogadjanak el, amelyek a City-t hátrányosan érintenék - írja a Guardian gyorselemzésében.

A versenyképesség erősítése melletti elköteleződést Tusk erősítené, a javaslat szerint az érintett intézmények és a tagállamok minden erőfeszítést megtesznek a belső piac erősítése érdekében és hogy az a változó környezethez megfelelő ütemben alkalmazkodni tudjon. Ezzel egy időben az illetékes intézmények és a tagállamok konkrét lépéseket tesznek a jobb szabályozás érdekében, amely az adminisztratív terhek csökkentésére, a gazdasági szereplőkre terhelt költségek mérséklésére, illetve a bürokrácia csökkentésére irányulnak. Ez a javaslat szinte teljesen megfelel Cameron követelésének - jegyzi meg a Guardian.

A szuverenitás kérdését illetően a javaslat tudomásul veszi, hogy az Egyesült Királyságnak az európai szerződésben biztosított különleges helyzete fényében nem elkötelezett a mélyebb politikai integráció mellett. Cameron az uniós szerződésben szereplő, Európa népeinek "egyre szorosabb egységére" ("ever closer union") vonatkozó kitételét  is szerette volna kihúzni az uniós szerződés szövegéből, mondván, nem szeretné, ha Nagy-Britanniára vonatkozna ez a kötelezettség. Tusk azonban arra mutatott rá javaslatában, hogy az európai szerződés "egyre szorosabb egységre" vonatkozó kitétele nem azonos a politikai integrációval, mindössze az unió azon célját testesíti meg, hogy az egyetemes értékek közös örökségén alapuló, nyitott és demokratikus társadalmakban élő emberek közötti bizalmat és megértést elősegítse. Ezért e kifejezés nem is szolgál alapul a szerződések vagy az uniós másodlagos jog rendelkezéseinek kiterjesztésére, és nem is kellene ezt a kifejezést sem az EU kompetenciáinak kiterjesztett értelmezéseként vagy az EU intézményeinek szerződésben meghatározott hatáskörének kiterjesztéseként értelmezni.

Tusk Cameron azon felvetésére, hogy a nemzeti parlamentek kaphassanak lehetőséget arra, hogy blokkoljanak uniós jogszabályokat (red card), azt a javaslatot tette, hogy amennyiben az uniós törvénytervezet a szubszidiaritás elvének nem felel meg, úgy a tagállamok a nemzeti parlamentek által képviselt szavazatok több mint 55 százalékát kitevő arányt képviselve, indoklással ellátott véleményt nyújthatnának be az európai törvényalkotási aktus tervezetének továbbításától számított 12 héten belül és az Európai Tanács elnöksége napirendre venné a jogszabály átfogó megvitatását. Amennyiben a kifogások alapján indokoltnak találná, úgy a jogszabálytervezetet el is lehetne vetni. Emellett a dokumentum elkötelezettségét is megerősíti a szubszidiaritás elve (minden döntést és végrehajtást a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni) mellett.

A Guardian gyorselemzése ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet, hogy az uniós szintű törvényjavaslatok blokkolásának gyakorlati hasznáról egyébként is vita van, nem biztos, hogy túl nagy változást jelentene a gyakorlatban ugyanis. Mindenesetre értékelésük szerint Tusk javaslata összhangban van Cameron követelésével. Bár az "egyre szorosabb egység" ("ever closer union") benne marad a szerződés szövegében, Tusk a dokumentumban világossá teszi, hogy Nagy-Britannia kivételnek számít.