A szélenergia, a napenergia és egyéb megújuló energiaforrások 15 éven belül átvehetik a vezető helyet a széntől a globális áramtermelésben, ha az országok tartják magukat tervezett vállalásaikhoz az éghajlatváltozás lassítása érdekében - írja a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) friss tanulmányára hivatkozva a Financial Times.

A tanulmány szerint 2030-ra a globális áramtermelés mintegy harmada származhat a megújuló energiaforrásokból a jelenlegi valamivel több, mint 20 százalék helyett. Ezzel a megújuló energiaforrások válhatnak a legfontosabb forrássá a világ áramtermelésében, megelőzve a jelenleg első helyen álló szénerőműveket, atomerőműveket és gáztüzelésű erőműveket.

Ha igazak az ügynökség feltételezései, akkor az energiatermeléssel foglalkozó cégek végzetes hibát követnek el akkor, amikor arra számítanak, hogy a klímaváltozás elleni harc nem érinti majd üzleti tevékenységüket - mondta Fatih Birol, az IEA vezető közgazdásza a lapnak. Ez olyan képtelen és rövid távú személetet tükröző feltételezés lenne, mintha valaki azzal számolna, hogy az irányadó kamatok változatlanok maradnak a következő 25 év során - tette hozzá.

Az FT szerint az ENSZ klímaváltozással kapcsolatos tárgyalásai során először van esély arra, hogy az összes tagállam támogassa az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését és erre vonatkozóan szigorú vállalásokat tegyenek abban a szerződésben, amelyet idén decemberben terveznek aláírni Párizsban. Az eddig ismertté vált tervek szerint országok tucatjai - köztük az Egyesült Államok, számos európai ország és a világ más országai is - vállalnák azt, hogy gyors ütemben csökkentik a fosszilis energiahordozók felhasználását, elsősorban a szénét.

Ez mind nem elég

Az IEA szerint azonban még ezek a lépések sem lesznek elegendőek ahhoz, hogy megállítsák globális felmelegedést, s azt, hogy a Földön az átlagos hőmérséklet legfeljebb 2 Celsius fokkal haladja meg az ipari forradalom előtti szintet, ami a korábbi célkitűzásek között szerepelt. Ez azt jelenti az IEA szerint, hogy ha sikerülne is Párizsban eredményt elérni és megszületne a megállapodás, az aláíró országoknak akkor is 5 évente felül kellene vizsgálniuk vállalásaikat, s ha szükséges, szigorítani rajtuk.

Arra lenne szükség, hogy a gazdasági növekedés és a káros gázok kibocsátásának növekedése végre békésen elváljon egymástól - mondta Birol a lapnak. Az energiatermeléshez köthető szén-dioxid - az egyik legfontosabb üvegházhatást okozó gáz - kibocsátása 2014-ben stagnált, miközben a globális gazdaság növekedni tudott. Ez a viszonylag ritka fejlemény sokak számára reményre adhat okot, hogy a globális GDP növekedése és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának növekedése közötti szoros kapcsolat talán végre megszakad.

Birol szerint azonban egyelőre nincs arra bizonyíték, hogy ez a folyamat tartós lehet, különösen azért, mert Indiában és más fejlődő országokban az elmúlt időben több, hatékonytalan és rendkívül szennyező szénerőművet helyeztek üzembe.

Egyszerűen tiltani kellene

Az IEA szerint az ilyen típusú szénerőműveket egyszerűen be kellene tiltani, s az üvegházhatású gázok kibocsátásában fordulatot kellene elérni 2020-ig ahhoz, hogy remény legyen a klímaváltozás megfordítására. A szervezet szerint arra lenne szükség, hogy a párizsi megállapodás tartalmazzon egy hosszabb távú határidőt az üvegházhatású gázok kibocsátásnak csökkentésére, mivel ez jóval kézzelfoghatóbb útmutatást jelenthetne az iparág számára, mint a mostani megállapodásokban szereplő 2 Celsius fokos határ.

A G7 országok vezetői a múlt héten támogatták a kibocsátás csökkentésének célját, s elfogadták, hogy fokozatosan csökkentik az ilyen gázok kibocsátását 2050-ig. A párizsi megállapodás kidolgozásában résztvevő 200 ország azonban eléggé megosztott a tekintetben, hogy vállalni kell-e a káros gázok kibocsátásának megszüntetését 2050-ig, vagy egyáltalán nincs szükség pontos határidők meghatározására.

Az IEA szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának kétharmada a szén, olaj- és földgáztüzelésű erőművekben és szállításban, közlekedésben történő felhasználásához köthető. Így ha az országok tartani akarják magukat az ezek csökkentését célzó megállapodáshoz, akkor jelentősen növelni kell a megújuló energiaforrások felhasználásába történő befektetések összegét. Ez egyébként tavaly globálisan 270 milliárd dollárt tett ki az IEA szerint. Az újonnan épült erőművek mintegy fele a megújuló energiaforrásokat használja, s az energiaügynökség úgy véli, ez az arány a jövőben növekedni fog. Ennek ellenére a szervezet szerint 2030-ra a megújuló energiaforrások a világ áramtermelésének még mindig csak 32 százalékát adják majd.