A tagállamok és az Unió határozott szakpolitikai intézkedései hozzájárulnak az európai gazdaság egyensúlyának helyreállításához, de továbbra is komoly kihívásokkal nézünk szembe - mondta Olli Rehn. Az Európai Bizottság gazdasági ügyekért, monetáris politikáért és az euróért felelős alelnöke ugyanakkor hozzátette: időre van még szükség ahhoz, hogy lezárjuk azoknak az egyensúlyhiányoknak a megszüntetését, amelyek a válságot megelőző évtizedben ellenőrizetlenül kialakulhattak és gazdaságunkra nézve változatlanul nagy terhet jelentenek.

A részletes vizsgálatok megállapították, hogy Európában folyamatban van a makrogazdasági kiigazítás, azonban jellege és üteme az egyes tagállamokban eltérő. A vizsgálatok rámutatnak a folyó fizetési mérlegek hiányának csökkenésére, a fajlagos munkaerőköltségek konvergenciájára, a túlzott ingatlanárak korrekciójára és a magánszektor eladósodottságának mérséklődésére. A különböző kihívásokra és egyensúlyhiányokra tekintettel azonban várható, hogy a következő években megmaradnak az országok közötti növekedési eltérések - közölte az EB.

Egyes esetekben a gyenge gazdasági aktivitás és az ingatag gazdasági kilátások valószínűleg súlyosbították a makrogazdasági egyensúlyhiányhoz kapcsolódó kockázatokat és az országok közötti átgyűrűző hatást. Emellett a legtöbb országban még nem fejeződött be a kiigazítás. Számos uniós gazdaság továbbra is jelentős kihívásokkal küzd a külső kötelezettségek, a magánszektor eladósodottsága és az ingatlanpiacokon zajló korrekció miatt. Ezeknek a problémáknak a leküzdése hozzájárul ahhoz, hogy az eladósodott gazdaságok képesek legyenek gazdasági növekedésre és a versenyben való részvételre, pénzügyi stabilitásuk biztosítására, és alapjában véve a munkanélküliség csökkentésére - olvasható a bizottság közleményében.

Az EB szerint számos tagállamban szorosan nyomon kell követni a makrogazdasági egyensúlyhiányt. A strukturális reformok iránti határozott elkötelezettségre van szükség ahhoz, hogy az egyensúlyhiányok megszüntetése a lehető legzökkenőmentesebb legyen és létrejöjjenek a fenntartható növekedés és a munkahelyteremtés feltételei.

Magyarországon még határozott lépések kellenek

Az Európai Bizottság 11 ország (Belgium, Bulgária, Dánia, Franciaország, Olaszország, Magyarország, Málta, Hollandia, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság) esetében az egyensúlyhiányt nem találták túlzottnak, de az uniós testület azt kéri ezektől a tagállamoktól, hogy nemzeti reformprogramjaikban, valamint stabilitási és konvergenciaprogramjaikban vegyék figyelembe a részletes vizsgálatok megállapításait. A bizottság május 29-én átfogó szakpolitikai ajánlásokat ad ki ezen országok számára a meglévő egyensúlyhiányok megszüntetése és újak megelőzése céljából.

Magyarországgal kapcsolatban az Európai Bizottság megállapította, hogy bár az államadósság és a háztartások eladósodottsága csökkent, továbbra is magas. "Magyarországon továbbra is fennáll a makrogazdasági egyensúlytalanság, amely megfigyelést és határozott politikai lépéseket igényel" - áll a brüsszeli közleményben.

A dokumentum szerint 2012 májusában a bizottság megállapította, hogy Magyarország gazdaságában komoly egyensúlytalanságok vannak, különösen a nettó külföldi befektetési pozíciók alakulását illetően és a magas államadósság miatt. A most frissített eredménytábla alapján több mutató az indikatív határérték felett van, azaz az elmúlt évben a nettó külföldi beruházások pozíciója, az államadósság volt ezen értékek felett, míg idén a munkanélküliségi ráta és a magán szektor adósságmutatója áll enyhén a küszöbérték felett.

A külső egyensúlytalanságok mérséklődtek a folyó fizetési mérleg harmadik éve tartó szufficitjének köszönhetően, a nettó külföldi beruházások pozíciója pedig folyamatos javulást mutat, a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított érték a 2009-es, -117 százalékos szintről mostanra -103 százalékra javult, de továbbra is jelentősen meghaladja küszöbértéket. Vélhetően ez a tendencia a következő pár évben is így marad - állapítja meg a bizottság.

A bizottság elemzése szerint a folyó fizetési mérlegben bekövetkezett fordulat főleg a belső kereslet visszaesésének következménye volt, az export versenyképessége nem változott jelentősen, inkább kissé romlott.

A magánszektorban bekövetkezett adósságleépítés (deleveraging) szükséges az egyensúlytalanságok kezeléséhez, különösen a háztartások esetében. Ez azonban a vállalati hitelezés visszaesésével párhuzamosan történik, ami szabályozási bizonytalansággal és a pénzügyi szektorra kivetett extra terhek mellett hozzájárul ahhoz is, hogy történelmi mélypontra esett a beruházási ráta, ami az ország növekedési potenciálját is rontotta.

A beruházások 2012-ben bekövetkezett visszaesésése után stabilizálódásra csak a következő években lehet számítani Brüsszel szerint.

Az államadósság szintje 2010 és 2012 között a GDP 82 százalékáról 79 százalékra csökkent, amit konszolidációs intézkedéseknek és a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolásából fakadó egyszeri tőketranszfernek volt köszönhető. A bizottság szerint a magyar államadósság szintje továbbra is "nagyon magas" mind az egy főre jutó GDP-hez, mind a térség többi országához viszonyítva.

A munkanélküliség - bár tartósan 10 százalék felett ragadt a ráta - talán a kevésbé aggodalmat okot adóak közé tartozik a bizottság szerint, miután a foglalkoztatási ráta a válság előtti szintre visszatért.

A bizottság elemzése megjegyzi, hogy a magyar kormány 2011 novemberében formálisan elővigyázatossági pénzügyi segítségért folyamodott az IMF-hez, de a tárgyalások nem haladtak előre jelentősen.

A bizottság a mostani eredmények alapján gazdaságpolitikai ajánlásokat is megfogalmazott. Megállapítja például, hogy Magyarországon folyik a kiigazítás, főleg a külső egyensúlytalanságok csökkentek, a gazdasági növekedési potenciált azonban "piacbarátnak nem nevezhető intézkedések is rontották.

A magas adósságállomány és az alacsony növekedési kilátás miatt az ország továbbra is sérülékeny, és kiszolgáltatott a piaci hangulat esetleges hirtelen romlásának - fogalmaz az Európai Bizottság. Mint a legtöbb ország esetében, a bizottság Magyarország számára is a pénzügyi konszolidáció folytatását javasolja a fenntartható növekedés érdekében, ugyanakkor javasolja az adórendszer felülvizsgálatát, a különadók mértékének csökkentését, valamint az üzleti vállalkozásnak jobban kedvező gazdasági környezet megteremtését. A brüsszeli testület szerint ez csökkentené az ország kiszolgáltatottságát a piaci hangulatnak, vonzóbbá tenné Magyarországot a befektetők számára, javítaná a hitelezést, és a növekedést is elősegítené.

Ciprust részletesen vizsgálnák

Két tagállamban, Spanyolországban és Szlovéniában túlzott egyensúlyhiány megállapítására került sor. Spanyolországban a belső és a külső adósság rendkívül magas szintje továbbra is komoly kockázatot jelent a növekedés és a pénzügyi stabilitás szempontjából.

Szlovéniában jelentősek a pénzügyi szektor stabilitására ható, a vállalatok eladósodottságából és a hitelállomány leépítéséből eredő kockázatok, amit súlyosbítanak az államháztartási kapcsolódások is. Ezen országok szakpolitikai válaszainak megfelelőségét még a gazdaságpolitikai koordináció idei európai szemeszterének lezárása előtt értékelni fogják; utóbbi keretében május 29-én országspecifikus ajánlásokat fogadnak el.

A riasztási mechanizmus keretében készült jelentésben megállapították, hogy Ciprus esetében is részletes vizsgálatra van szükség, de a vizsgálat végül nem kerül közzétételre. Ez az eurócsoport és a ciprusi hatóságok között a makrogazdasági kiigazítási program fő elemeire és a hivatalos finanszírozásra vonatkozóan létrejött politikai megállapodás következménye.

A támogatási programban részt vevő országok nem tartoznak a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás hatálya alá, mivel gazdasági kiigazítási programjuk keretében ezekre az országokra már megerősített gazdasági felügyelet vonatkozik.