Tucatnyi korábbi és jelenleg is aktív diplomatát, geopolitikai stratégát, biztonsági tanácsadót és közgazdást kértek fel a Bloomberg szerkesztői arra, hogy dolgozzák ki 2016-tal kapcsolatos negatív forgatókönyveiket. A katasztrofális következményekkel járó lehetséges események alapjai azok a globális konfliktusok, amelyeket jól ismerünk 2015-ből. A szakértők azt próbálták kitalálni, hogyan alakulhatnak ezek a legrosszabb esetben.

Százdolláros olajár

Kapcsolódó

Ez a negatív forgatókönyv abból indul ki, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet sikeres támadásokat indít a közel-keleti nagy olajtermelő országok olajipari létesítményei ellen. Ez a rombolás párosulhat az afrikai Niger folyó deltájában folyó olajkitermelést megakasztó erőszak elszabadulásával, továbbá egy puccsal Venezuelában, ami kiüti a latin-amerikai ország olajiparát.

A bajokat tetézheti az algériai elnök halála, ami egy újabb olajállamban vezethet politikai káoszhoz. Eközben Szaúd-Arábia és az OPEC nem tudja - vagy nem igazán akarja - felpörgetni olajkivitelét, így a jelenlegi túlkínálatot hiány váltja fel a világ nyersolajpiacán.

Következmények: az olaj árának csökkenése durva emelkedésre vált, amelynek végén újra hordónként 100 dollárt kell fizetni a fekete aranyért. A Fed megállítja kamatemelési ciklusát, a kínai gazdaság recesszióba hanyatlik. A nukleáris energiatermelés, akárcsak a zöldenergia felhasználása hátszelet kap.

Nagy-Britannia kilép az EU-ból

Hogy véget vessen az országa uniós jövőjével kapcsolatos bizonytalanságnak, David Cameron miniszterelnök májusra kiírja a népszavazást Nagy-Britannia kiválásáról. Ez valamivel hamarabb lenne, mint amire a szakértők számítanak. London polgármestere, Boris Johnson, aki a kormányfőhöz hasonlóan a Konzervatív Párt tagja, úgy dönt, hogy a kilépést szorgalmazó kampány élére áll. Ezzel kesztyűt dob Cameronnak.

Az elitellenes hangulatban lévő britek, akik félnek a bevándorlás újabb hullámától, a függetlenség visszaállítása mellett döntenek. A miniszterelnök lemond. Utóda, Johnson tárgyalásokat kezd a kilépésről, amelyet úgy akar levezényelni, hogy a szigetország tagja maradjon az európai szabadkereskedelmi övezetnek.

A nemzetközi bankok és a hedge fundok búcsút intenek a londoni Citynek, a feldolgozóipar nemzetközi cégei követik őket. Megjelenik a recesszió veszélye, mivel a befektetők kivárnak - nem tudják mire számítsanak az EU-n kívüli Nagy-Britanniában.

Következmények: a font gyengül, a tőzsde dettó. A Bank of England kénytelen emelni alapkamatát, hogy lefékezze a tőkekiáramlást. Skócia - amely EU-párti - úgy dönt, hogy a 2014. őszi referendum után újabb függetlenségi népszavazást tart, ami tovább gyengíti a brit államkötvények iránti keresletet, megnehezítve a kormány kiadásainak finanszírozását.

Széthullik az EU

A november végi párizsi terrortámadásokhoz hasonló akciók rázzák meg Európa számos nagyvárosát, ami párosulva a nem csillapuló menekülthullámmal politikai válságba taszítja az Európai Uniót. Angela Merkel kancellár lemondásra kényszerül, miután a német társadalom nem képes tovább tolerálni a túl sok új bevándorlót.

Eközben Franciaországban a Marine Le Pen vezette Nemzeti Front izzítja a gazdasági elégedetlenséget és az idegengyűlöletet, amely a nyílt európai határok lezárásával fenyeget. Ezzel erősödik a valószínűsége annak, hogy Le Pent 2017 tavaszán Franciaország államfőjévé választják.

Következmények: az eurózóna gyenge láncszemei, Görögország és Portugália államkötvényei rohamosan gyengülnek. Kormányaik végeláthatatlan vitába keverednek Merkel utódával államháztartásuk rendbe tételéről. A piaci felfordulás miatt Görögország kihullik az eurózónából.

A német kötvények erősödnek, miután Németországban stabilizálódik belpolitika helyzet. A piaci befektetők azt találgatják, kik követhetik a görögöket. Az euró értéke elenyész a közös európai valutarendszer jövőjével kapcsolatos bizonytalanság miatt.

Kína megroggyan

Kiderül, hogy a kínai gazdaság sokkal rosszabb állapotban van, mint amit a hivatalos statisztika mutat. Egyes feldolgozóipari központokban a munkájukat féltő emberek fellázadnak. A pekingi vezetés hatalmát féltve tovább szorongatja az internetes médiát és keresi a populista hanglatkeltés lehetőségét a feszültségek levezetésére.

Az új amerikai adminisztráció látva a bizonytalanság erősödését felduzzasztja a Kína közelében állomásozó haditengerészeti erőit. Emellett megerősíti a Tajvanon regnáló Peking-ellenes vezetés támogatását. Kína válaszul katonai ellenlépésekkel fenyegetőzik.

Következmények: a feszültség akadályozza a kereskedelmi hajózást és a légi közlekedést. Az ázsiai tőzsdék lejtőre kerülnek. Az olajár az egekbe szökik, mivel a tartályhajók sem jutnak el céljukhoz. Az amerikai és kínai hadiipari cégek részvényei szárnyalnak.

Izrael bombázza Iránt

Miután Barack Obama amerikai elnök ciklusa utolsó évében béna kacsa, az USA-t leköti az elnökválasztási kampány, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök jó alkalmat lát arra, hogy elrendelje az iráni atomlétesítmények megtámadását. A bombázás nyomán lángba borul az amúgy is izzó Közel-Kelet és a megrettent amerikaiak az elnökjelöltek közül a legnagyobb héját választják meg országuk élére.

Következmények: az olaj ára az égbe szökik, akárcsak az aranyé. Az Iránnal kötött többhatalmi megállapodás összeomlik, ami elsősorban az európai olajmultikat üti meg. Az izraeli tőzsde hanyatlani kezd. A hadiipari vállalatok részvényei viszont drágulnak, mivel a befektetők a katonai feszültség további éleződésére számítanak.

Putyin szakít az USA-val

Vlagyimir Putyin orosz államfő túljár Barack Obama eszén: megszervezi Szíria újjáalakítását egy regionális megállapodás keretében, amelynek célja az Iszlám Állam eltüntetése a színről. Az egyezség nyomán leáll a Nyugat-Európába irányuló menekültáradat, ami enyhíti a Merkelre és a többi európai vezetőre nehezedő nyomást.

A német kancellár "hálából" - továbbá engedve az európai üzleti lobbiknak - javasolja az Oroszország ellen 2014-ben a Krím félsziget elfoglalása, majd a maláj utasszállító gép Délkelet-Ukrajna feletti lelövése miatt elfogadott uniós szankciók feloldását.

Putyin mindent elér, amit akart. Megtartja hídfőjét a Közel-Keleten, kiterjeszti országa befolyását a volt szovjet területekre és eléri, hogy Európa, Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnere, elfeledkezzen az ukrán válságról.

Következmények: a rubel és az orosz részvények értéke meredeken emelkedik. Az európai élelmiszer-ipari cégek szintén jól hasítanak a tőzsdéken, mivel Moszkva feladja az uniós élelmiszerek behozatalát korlátozó embargóját. A német tőzsdék szintén szárnyalnak, mert a szankciók feladása nyomán beindul az orosz export.

Donald Trump lesz az USA elnöke

Az ingatlanbizniszben meggazdagodott, párton kívüli, populista Donald Trump elnyeri a republikánus párt elnökjelöltségét és megnyeri a novemberi elnökválasztást. Megesküszik, hogy végrehajtja ígéreteit: átszabja az adórendszert, szigorítja a bevándorlást - elsősorban a muszlimok és a muzulmánok befogadását -, továbbá erősíti a hadsereget.

Ugyancsak kampányának szellemében nekiesik Kínának, amelyet azzal vádol, hogy manipulálja nemzeti valutája árfolyamát. Agresszív támadást indít a gazdasági kémkedés ellen. Ezzel kiélezi Peking és Washington viszonyát.

Megkezdi a kerítésépítést a 2000 kilométeres amerikai-mexikói határ mentén és elindítja a megígért 25 ezer közbiztonsági ellenőrző drón telepítését. Növeli a mexikóiak vízumdíjait és elkobozza az illegálisnak minősülő átutalásokat.

Következmények: a dollár gyengül, a mexikói peso úgyszintén. Az amerikai védelmi megrendeléseket teljesítő cégek részvényei viszont a megugró katonai kiadások nyomán erősödnek. A magán-tőketársaságok szintén lejtőre kerülnek, mivel Trump meggyőzheti a kongresszust az adórendszer számukra kedvezőtlen átalakításáról.