Felmérések szerint az Európai Unióban évente közel 23 millió dolgozónál jelentkezik valamilyen egészségügyi probléma, amely jelentős hányadában a munkavégzéshez kapcsolódó stressz áll. Ez a jelenség okozhat gyakori fejfájást, izomfájdalmakat, szerepet játszhat szív- és érrendszeri, valamint mozgásszervi megbetegedésekben. Emellett a stressz nyomot hagy a munkavállaló hangulatán is, ingerlékenység apátia, koncentrációzavar gátolhatja a minőségi munkavégzést és növelheti a munkahelyi balesetek kockázatát - írja a Pénzcentrum.hu.

A stressz egy olyan belső vagy külső inger, mely vészreakciót indít el a szervezetben. Ez a reakció annak az ősi válasznak felel meg, amikor a szervezet a megküzdés vagy menekülés érdekében fokozza az aktivitását. Gyorsul a légzés, nő az oxigénfelvétel, emelkedik a vérnyomás, szívritmus, izomfeszültség, és az adrenalin mellett zsírsavak is felszabadulnak, hogy az izom fel tudja használni azokat. Vagyis a stressz önmagában nem betegség.

A tartósan fennálló stresszes állapot azonban már annak tekinthető, hiszen az állandó készenlét megviseli a szervezetet: gyengül az immunrendszer, és fertőzések, akár komolyabb megbetegedések alakulnak ki, és a szív- és érrendszeri eltéréseken kívül a pszichoszomatikus tünetek - szorongások, pánik, kényszerek, fóbia - is megjelenhetnek.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint 2020-ra a stressz és a depresszió lesz a munkaképtelenség második legfőbb oka Európában. Egy európai uniós felmérés szerint a munkavállalók 14 százaléka szenved napi szinten stressztől, depressziótól vagy szorongástól, ami anyagi következményekkel is jár.

Egy, a magyar vállalatok munkatársai körében végezett, néhány évvel ezelőtti átfogó munkahelyi stressz-felmérésből az derül ki, hogy a megkérdezettek 20 százaléka szenved stresszel összefüggő tartós betegségben, míg a megkérdezett hazai vállalatoknak mindössze 1,6 százalékánál folyik stresszel kapcsolatos felvilágosító munka vagy megelőző tevékenység.

Kiderült az is, hogy a 40-69 éves férfiak között háromszorosára növekedett a halálozás valószínűsége azok körében, akiknek a munkahelye négy évvel korábban bizonytalanná vált, illetve alacsony kontrollal rendelkeztek a munkájuk felett.