Csupán néhány nap telt el azóta, hogy a görög kormány elnöki rendelettel kötelezte az állami szervezeteket és intézményeket hogy utalják át minden készpénz-megtakarításukat a központi bankba, ám máris kiderült, hogy nem lesz elég a pénz, ezért szélesebbre kell kiterjeszteni a pénzbegyűjtő hálót - jelentette az athéni ekathimerini.com internetes portál. A hétfőn bevezetett és szerdán módosított intézkedés célja, hogy összekaparják az esedékes közalkalmazotti bérek és nyugdíjak fedezetét.

Dimitrisz Mardasz, a bevételekért felelős pénzügyminisztériumi vezető szerdán reggel arról nyilatkozott, hogy 400 millió euró hiányzik a kasszából a nagy padlássöprés után is, ám mindössze egy órával ezután már arról beszélt, hogy megtalálták a lyuk betömésének módját. Mi sem egyszerűbb ennél: lesöprik a nyugdíjalapok és más eddig megkímélt állami intézmények padlását is, azaz ezek tartalékát is átutaltatják a központi banka. Csak az a bibi, hogy a kormány hétfőn megesküdött, hogy nem nyúl a nyugdíj-megtakarításokhoz.

"Bevételek"

Mardasz a hírportál tudósítása szerint azzal magyarázta a lépést, hogy a hatóságok mindent megtesznek a jogszabály érvényesítése érdekében, márpedig annak az a célja, hogy a biztosítsa költségvetés számára szükséges forrásokat. A kormány közeléből kiszivárgó információk szerint közszolgáltató cégekkel is tárgyalnak pénztartalékaik megcsapolásáról. A merítésbe bekerült az áramszolgáltató, a vízszolgáltató és a szennyvíztisztításért felelős vállalat is.

A helyzet keménységére utal, hogy a felsőoktatási intézmények és a kórházak sem kapnak mentességet tartalékaik átutalása alól. A görög gázszolgáltató és a gázvezetékrendszert üzemeltető vállalatnál pénteken jelennek meg a seprűs emberek. Hírek szerint az állami tulajdon után járó osztalékot is behajítják a kalapba. Összességében a pénzügyminisztériumban azzal számolnak, hogy 2,5 milliárd eurót tudnak begyűjteni.

Kiadások

Ezzel szemben áll néhány komoly kiadás. A közalkalmazottaknak és a nyugdíjasoknak összesen 1,9 milliárd eurót kell átutalni április 24. és 30. között. Májusban esedékes két törlesztőrészlet a Nemzetközi Valutalapnak, összesen 1,3 milliárd euró értékben, majd jönnek a májusi közalkalmazotti bérek és nyugdíjak, ami egy közel 2,5 milliárd eurós számla. Gjorgosz Sztatakisz gazdasági miniszter azt mondta az RTE állami tévétársaságnak, hogy mindenképpen fizetni akarnak a IMF-nek mert ennek elmaradása megrengetné a gazdaságot.

Eközben az athéni kormány álláspontja továbbra is az, hogy "politikai megállapodást" kell kötni az olyan kényes kérdésekről, mint a munkaerő-piaci és a nyugdíjreform. A hitelezők az előbbi liberalizálását, az utóbbi feltételeinek szigorítását akarják, amit a görög vezetés elutasít. A politikai szintű egyeztetés részeként Alekszisz Ciprasz görög kormányfő a csütörtöki EU-csúcson külön találkozik Angela Merkel német kancellárral.

Süketek párbeszéde?

Az utóbbi környezetéből azonban azt szivárogtatták ki a sajtónak, hogy Merkel továbbra is azt fogja mondani kollégájának: technikai szinten kell egyezségre jutniuk a feleknek Görögország további finanszírozásáról. A berlini pénzügyminisztérium szóvivője igyekezett lehűteni a várakozásokat, kijelentette, hogy a német fél ikeveset vár a hét végi tanácskozásoktól, ezen belül az eurózóna pénzügyminisztereinek (eurócsoport) pénteki rigai ülésétől.

A görögök eközben mindenféléről beszélnek. A kormányszóvivő azt nyilatkozta az ANT1 TV-nek, hogy Ciprasz ki fogja fejezni Merkelnek kormánya elkötelezettségét a kölcsönösen előnyös kompromisszumok gyors megkötése mellett. Ugyanakkor Nikosz Pappasz államminiszter a parlamentben kijelentette, hogy a kormány szigorúan tartani fogja magát eddig követett irányvonalához. A hitelezők olyan követelésekkel álltak elő, amelyek elfogadhatatlanok, amelyeket nem fognak aláírni - fejtegette.