Ezért veszíti el Magyarország a nagyberuházásokat - kemény kritikát kaptunk a németektől

Magyarország a 10.-ről a 9. helyre araszolt feljebb a német külkereskedelmi kamarák régiós üzleti rangsorában, ám csak a ukrán válság miatt lejtőre került Oroszországot sikerült megelőznie. A több mint 1400 vállalatvezető megkérdezése alapján összeállított listán Kelet-Közép-Európa 16 országát hasonlítják össze, a felmérésben zömmel a régióban is tevékenykedő német befektetők véleményére kíváncsiak. A visegrádi országok évek óta simán megelőzik Magyarországot, de Horvátország is folyamatosan előtte végez (lásd a táblázatot).

Az alapkérdés, amelynek alapján eldől a sorrend, úgy szól: mennyire vonzó egy adott ország mint befektetési helyszín. A válaszadók egytől hatig értékelhették az egyes államokat, aminek eredményeként 4,1-es eredménnyel Lengyelország végzett az élen. Csehország 4,0-val a második, Észtország 3,9-del a harmadik, Szlovákia 3,8-cal a negyedik. A 3,4 ponttal a 9. helyre került Magyarországot két tized ponttal páholta el Horvátország, igaz, ugyanennyivel előzi a 11. Romániát.

A lengyelek az élen

A régiós országok közül második éve tartják Lengyelországot a legvonzóbb beruházási környezetnek a német befektetők, az első öt helyen nem történt változás a 2013-as felmérés óta. A lista alapján a térségben egyfajta észak-dél megosztottság figyelhető meg: a balti államok, Lengyelország és Csehország foglalják el a rangsor jobb helyeit, míg a balkáni országok a sereghajtók. Magyarország Szlovákiával és Romániával együtt a legtöbb részkérdése alapján a középső sávba tartozik.

A térség gazdasági helyzetének megítélése kissé javult 2013-hoz képest, akárcsak a kilátások. A cégvezetők általában jobbnak ítélik meg saját vállalkozásuk helyzetét, mint az országét, amelyben dolgoznak. A legtöbb régiós gazdaságról az a véleményük, hogy van javítanivaló a helyzetén. A menedzserek továbbra is elégedett a helyi munkaerő képzettségével és árával, illetve a beszállítókkal, de az infrastruktúráról már nem ilyen pozitív a véleményük.

Nem volt rossz döntés

A kelet-közép-európai kormányok gazdaságpolitikáját nem tartják kellően kiszámíthatónak és komolyan kifogásolják a kiterjedt korrupciót. Bírálat éri a közbeszerzéseket is, a közigazgatás színvonala nem javult az elmúlt években (a bürokrácia eltúlzott), sőt, még az általános jogbiztonságot sem tartják megfelelőnek a cégvezetők. Az adórendszereket és az adóterheket évek óta egyre rosszabbnak találják. A nemzeti és uniós támogatások nehezen hozzáférhetők, az ezekkel kapcsolatos döntések átláthatatlanok.

A sok panasz ellenére a beruházok nagy többsége úgy véli, jó döntést hozott kelet-közép-európai telephelyének megválasztásakor. A kamarai felmérés válaszadóinak 83 százaléka újra ott ütne tábort, ahol most van. Ez az arány nem változott az elmúlt három évben. Azok a cégek, amelyek helyszínt váltanának, a megváltozott költségekre, az átalakult piacra és a kedvezőtlenné vált gazdaságpolitikára hivatkoznak. Az utóbbi bizonyos ágazatokat hozhat hátrányos helyzetbe.