Jean-Luc Mélenchon futja a leginkább innovatív kampányt a francia elnökválasztáson (videojátékot, hologramot használ és intenzíven jelen van a YouTube-on), és nagyon úgy tűnik, hogy ennek learathatja a gyümölcseit - derül ki a Financial Times cikkéből. Mindezt az teszi különössé, hogy egy 65 éves radikális baloldali politikustól inkább valamilyen vaskalapos, ideológizáló stratégiát várna az ember.

Mélenchon március utolsó hetében még az ötödik volt a közvélemény-kutatások szerint az elnökjelöltek versenyében, ám egy hét alatt feljött a negyedik helyre és immáron a mérsékelt jobboldal - korrupciós botrányában alaposan megtépázott - jelöltje, Francois Fillon dobogós pozícióját fenyegeti.

Kapcsolódó

Hihetetlen fordulatok

A francia elnökválasztási kampány különös fordulatai azzal kezdődtek, hogy sem a jobb-, sem a baloldalon nem az esélyes nyerte az előválasztást. Ezt követően, az év elején Fillonról kiderült, hogy korábban jó eséllyel fiktíven foglalkoztatta feleségét tanácsadóként közpénzből. Ennek köszönhetően a sokadik helyről feljött a második pozícióba Emmannuel Macron független, centrista jelölt, majd újabb meglepő változásként az utóbbi időben megállt Fillon hanyatlása.

Kis virágok virágzanak

Mélenchon, aki Mao Ce-tung kínai kommunista diktátor csodálója, romantikus képpel jellemzi előretörését. Olyan ez, mint a tavasz: az előbb még sehol nem volt semmi, ám hirtelen mindenütt virágok nőttek ki a földből. Francois Durpaire politológus ennél prózaibb szavakkal elismeri, hogy a radikális baloldali politikus lendületben van, mivel azt a benyomást kelti, hogy valódi személyiség, aki szenvedélyesen hisz abban, amit mond.

Brutális ígéretek

Támogatói bázisának bővülését következetesen megszorítás- és globalizációellenes, illetve a nyugati világ katonai beavatkozásait ellenző fellépésének is köszönheti. A gazdaság terén azt ígéri, hogy az állami kiadásokat évi 250 milliárd euróval növelné, ha államfő lenne.

A heti munkaidőt - amelyet a közgazdászok szerint vissza kéne emelni 40 órára - ő 35 óráról 32-re vinné le. Végül 100 százalékos adóval terhelne meg minden olyan jövedelmet, amely több mint hússzorosan meghaladja a medián átlagkeresetet. Magyarul húzna egy jövedelmi plafont.

A külpolitikában azt ígéri, hogy kiléptetné országát a NATO-ból és teljesen újratárgyalná az EU és Franciaország kapcsolatát. Ha az utóbbi nem járna sikerrel, akkor a francia emberekre bízná a döntést, hogy tagjai akarnak-e maradni az uniónak vagy sem. Más szóval meglebegteti a függetlenségi népszavazást, amelyet a radikális jobboldali Marine Le Pen határozott választási ígéretként fogalmazott meg.

Radikálisok egymás közt

A Nemzeti Font elnökével más hasonlóságokat is mutatnak az EU-val szembeni keménykedésen túl. Mindketten ellenzik a szabadkereskedelmet és szorosabb kapcsolatot akarnak kiépíteni Oroszországgal. A bevándorlás ügyében és a rendfenntartásban azonban Mélenchon hagyományosan baloldali nézeteket vall, szemben a drasztikus lépéseket ígérő Le Pennel.

A baloldali politikus jellemzéséhez tartozik még, hogy 2008-ban lépett ki a szocialista pártból, amikor úgy látta, hogy az támogatja a válság miatt bevezetett üzletbarát gazdasági reformokat. Mivel Marokkóban született és ott is nőtt fel, nehezen jött ki pártja hagyományos párizsi elitjével. A 2012-es elnökválasztásokon 11 százalékot ért el saját pártjával, a La France-szal.

Részeredmények

A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint az élen fej fej mellett áll Le Pen és Macron 25-25 százalékkal. Utánuk következik Fillon 18 százalékkal, majd Mélenchon 15 százalékkal. A francia szocialista párt hivatalos jelöltje, Benoit Hamon 10 százalékkal kezd lecsúszni a futottak még kategóriájába. Pártja mérsékelt része Macronhoz, radikális szavazói Mélenchonhoz pártolnak.

Személyes varázslat

A radikális baloldali politikus bízik személyes varázsában, amely hozzásegítette ahhoz, hogy megítélése két hét alatt 19 százalékponttal, 47 százalékra ugorjon. Emellett meglepően kreatívan használja a modern eszközöket. Például átalakította a Mortal Kombat nevű, az 1990-es évekből való videojátékot Fiscal Kombattá, amellyel a gazdagság megosztására akarja nevelni a játékosokat.

Ő volt az első elnökjelölt, aki februárban hologramot használt: így tudott egy időben gyűlést tartani Lyonban és Párizsban. A YouTube-on 260 ezer előfizető követi megszólalásait - ez több mint amennyi az összes többi jelöltnek együtt van.

Nemrégiben egyik párizsi gyűlése után Juliette Martinez, egy 22 éves diák azt mondta, hogy szerinte Mélenchon az egyetlen elnökjelölt, aki változást hozhat Franciaországban. Számára az, hogy a radikális baloldali politikusra szavaz, azt az ígéretet hordozza, hogy az francia társdalom mássá, jobbá válhat.

Le Pent kiborították

Többször is felemelte a hangját a 11 elnökjelölt keddi tévévitájában Marine Le Pen, miután egy jelentéktelen kihívója sikeresen provokálta - derült ki a Bloomberg tudósításából. A 0,5 százalékos támogatottsággal rendelkező Francois Asselineu csupán annyit mondott, hogy ő az egyetlen olyan induló aki a frexit, azaz Franciaország uniós kilépése mellett áll, miután Le Pen csak annyit ígér, hogy népszavazást kezdeményezne a függetlenné válásról, ha nyerne.

A nézők a gyors felmérések szerint Mélenchont tartották a legmeggyőzőbbnek, a második helyre Macront, a harmadikra Fillont sorolták, Le Pen csak őket követte. A négyórás vitát 6,3 millióan követték nyomon a 67 millió lakosú országban - a március 20-i első szócsatát, amelyen csak az öt éllovas vett részt, 10 millióan látták. Az április 23-ai első választási forduló előtt, 20-án még lehet egy tévévita.