A kimutatás alapján 2016-ban a lakosság 19,7 százalékát, 16 millió embert fenyegette a szegénység vagy a kirekesztettség. Ez az arány 2008 óta alig változik - 2015-ben 20 százalék volt -, és elmarad az Európai Unió egészét jellemző 23,5 százaléktól.

A felmérést a háztartási költségvetési és életkörülmény felvétel (EU-SILC) című rendszeres EU-s vizsgálat keretében végezték, amelynek módszertana szerint azokat fenyegeti az elszegényedés vagy a társadalmi kirekesztődés kockázata, akiknek élethelyzetére jellemző az úgynevezett relatív jövedelmi szegénység vagy a súlyos anyagi nélkülözés, vagy pedig a család alacsony munkaintenzitása.

A relatív jövedelmi szegénység azt jelenti, hogy az illető nettó havi jövedelme nem éri el a lakosság egészére jellemző  jövedelmi középérték 60 százalékát. Ez 2016-ban Németországban egyszemélyes háztartás esetén 1064 euró (330 ezer forint) volt, kétgyerekes család esetén 2234 euró. Ennek alapján tavaly a lakosság 16,5 százaléka - 13,4 millió ember - élt relatív jövedelmi szegénységben, arányuk 0,2 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbihoz képest és elmaradt a 17,3 százalékos EU-s átlagtól.

A súlyos anyagi nélkülözésben élők közé azokat sorolják, akiknek életére legalább négy jellemző a vizsgált kilenc probléma közül. A vizsgált problémák közé tartozik például az, hogy valaki nem tudja rendszeresen fizetni a számláit, nem tudja rendesen fűteni a lakását vagy nem jut legalább kétnaponta meleg ételhez.

E meghatározás alapján Németország lakosságának 3,7 százaléka élt súlyos anyagi nélkülözésben tavaly. Ez csökkenés a 2015-ös 4,4 százalékhoz képest, és a 7,5 százalékos uniós átlag felét sem teszi ki.

Egy család munkaintenzitása akkor minősül alacsonynak, ha a munkaképes korú családtagok a lehetséges munkaidejük 20 százalékánál kisebb részét töltik munkával. Németországban tavaly a lakosság 9,6 százaléka élt ilyen családban, ami kevesebb a 2015-ös 9,8 százaléknál és elmarad a 10,4 százalékos uniós átlagtól - áll a Destatis jelentésében.

A legnagyobb, 21,4 százalékos arányban a 18 és 65 év közötti nőket fenyegeti a szegénység vagy a kirekesztettség, a legkisebb arányt, 15,6 százalékot pedig a 65 éven felüli férfiak körében mérték.