A román gazdaság a legnagyobb növekedést produkálta az Európai Unióban az elmúlt negyedévben és kész arra, hogy csatlakozzon az eurózónához - derült ki abból az interjúból, amelyet Victor Ponta miniszterelnök adott a CNBC-nek. A kiterjedt korrupció és a strukturális reformok késlekedése visszatartja ugyan a felzárkózást, de ezt az akadályt le fogják gyűrni.
Ennek érdekében Románia szorosan együttműködik a nemzetközi hitelezőkkel, az EU-val és az IMF-fel, teljesíti a szerintük kívánatosnak tartott reformprogramot. Bukarest annak ellenére bízik az euró bevezetésében, hogy az eurózóna növekedési kilátásai jelenleg nem túl vonzóak. Az infláció és a munkaerőpiac tekintetében már ma is teljesítik a belépés feltételeit - tette hozzá a román kormányfő.
Erősek leszünk
A közös európai valutát használó országok csoportjának nincs szüksége egy újabb gyenge tagja, ezért Románia első dolga, hogy jól felkészüljön a belépésre. A politikai elhatározás ezzel kapcsolatban szilárd, Ponta meg van győződve arról, hogy az euró bevezetésével nem csupán országa járna jól, hanem az EU többi tagállama is.
A 2007-es európai uniós csatlakozást megelőző gazdasági boom idején Kelet-Európa egyik kistigrisének tartott Románia egyfajta gazdasági reneszánszon megy át, miközben Európa többi része még a recesszió legyűrésével van elfoglalva - csatlakozik a kormányfő optimizmusához a CNBC. A harmadik negyedévben 1,6 százalékkal nőtt a GDP április-júniushoz képest, miközben az EU gazdasága átlag csak 0,2, az eurózónáé csupán 0,1 százalékkal araszolt feljebb.
Jobb lesz a vártnál
Ponta elmondása szerint az év elején 1,6 százalékos gazdasági növekedést jósolt a kormány 2013-ra, amit 2,2 százalékra emeltek. Az utóbbi összhangban van az EU és az IMF várakozásával. Az ország letudta a 2009-2010-as finanszírozási válságot, amikor kötvényeit nem tudta értékesíteni. Akkor fordultak először az EU-hoz és az IMF-hez, amelyek azóta három kedvezményes hitelkeretet biztosítottak Romániának.
A legutolsó program a 2014-es költségvetésről kötött megállapodással indult az elmúlt hetekben. A négymilliárd eurós csomagért cserébe új adókat vezetnek be, ugyanakkor minimálbért is elfogadnak. A hitel csak biztonsági tartalék, mivel a román állampapírokat jelenleg többszörösen túljegyzik a piaci befektetők.
Jönnek a befektetők
Úgy tűnik, a tőzsdei befektetők is kezdik felfedezni Romániát. Az állami tulajdonú Romgaz a múlt héten sikeresen mutatkozott be egyszerre a londoni és a bukaresti tőzsdén. Ludwik Sobolewski, az utóbbi elnöke további első tőzsdei kibocsátásokról (IPO) beszélt az CNBC-nek. Sobolewski 1996 és 2012 között a régió legnagyobb börzéjét, a varsói tőzsdét irányította, ahonnan sajtóhírek szerint azért kellett távoznia, mert egyes cégeket igyekezett rávenni arra, hogy támogassák a barátnője szereplésével készülő filmet. Sobolewski tagadta a vádat.
Elmondása szerint Lengyelországban a kapitalizmus kiépítésével párhuzamosan hozták létre szinte a semmiből a tőzsdét, míg Romániában az előbbi adott, amit a tőkepiacnak utol kellene érnie. Ehhez nyitottság, jó szabályozás és ügyes tőzsdepolitika kell. Az elnök a nemzetközi befektetőkkel folytatott tárgyalásai alapján úgy látja, hogy erősödik az érdeklődés Románia iránt, amely kiváló befektetési lehetőségeket kínál.
A CNBC szavazási lehetőséget kínál olvasóinak arról, melyik ország kínálja a legjobb befektetési lehetőséget Magyarország, Románia és Lengyelország összehasonlításában. Az önkéntes, nem reprezentatív felmérésben 225 voks után Magyarország 17, Románia 27, Lengyelország 56 százalékon állt ma kora délután.