A orosz-ukrán gázháború, amely lényegében június óta tart - a Gazprom Kijev tartozására hivatkozva akkor állította le az Ukrajnába irányuló gázszállításokat - a tél közeledtével éleződhet ki igazán. Ukrajna januárra nagy eséllyel kifogy felhalmozott tartalékaiból, ami az ország határain túlmutató gázválsághoz vezethet - írja a Financial Timesban megjelent vendég posztjában Ben Aris, a bne régiós hírportál szerkesztője.

Kijev ötmilliárd dollár körüli összeggel tartozik a Gazpromnak, miközben minden forrást figyelembe véve a tavalyi téli fogyasztás alapján 5-10 milliárd köbméter újonnan szállított gázra lenne szüksége jövő tavasz előtt. Ezt csak akkor remélheti Oroszországtól, ha kifizeti adósságát. A helyzet azonban az, hogy legfeljebb az IMF-től számíthat pénzre decemberig, mármint ha a Valutaalap ígéretéhez híven átutalja az Ukrajnának megítélt 17 milliárd dolláros hitelkeret 2,8 milliárdos részletét.

Nem elég

Papíron az IMF-től idén Ukrajnának kifizetett forrás - az előző és az esedékes részlet együtt - ugyan éppen elég lenne az orosz követelés kiegyenlítésére, ám ez azt jelenté, hogy a kijevi kormány nem törleszti az államadósságot, nem fizeti ki a szociális juttatásokat és a nyugdíjakat, nem finanszírozza a bankok feltőkésítését és egy fillért sem fordít a Dombasz néven ismert, háború sújtotta kelet-ukrajnai régió helyreállítására. Más szóval Kijev nem tudja kifizetni gázadósságát.

A tárolókra, a Lengyelországon, Magyarországon és Szlovákián át érkező importra és a hazai termelésre alapozva Ukrajna fedezni tudja nyári gázigényét, amikor naponta 80 millió köbmétert fogyaszt. Télen azonban ez felmegy 210 millióra - derült ki egy nemrégiben megjelent uniós tanulmányól. Mindent figyelembe véve a kijevi vezetésnek azzal kell számolnia, hogy a jelenleg rendelkezésre álló források teljes felhasználása esetén 16 milliárd köbméter gáz hiányzik a téli ellátás biztosításához. Szlovákián át további 10 milliárd köbméterhez juthat, így - a vezetékben lévő úgynevezett technikai gázt is figyelembe véve - végső soron 10 milliárd köbméteres lyuk tátong az ellátáson.

Megoldható, de...

Ez a hiány elég kicsi ahhoz, hogy ha Ukrajna 20 százalékkal csökkenteni tudja idei téli fogyasztását a tavalyihoz képest és megkapja az utánpótlást európai barátaitól, akkor ki tudja húzni a telet újabb orosz gázszállítás nélkül - állítják egy nemrégiben megjelent német tanulmány szerzői. Ha egyik feltétel sem teljesül, akkor Ukrajna már november közepén kifut gáztartalékaiból.

Ha mérséklik a fogyasztást legalább ötödével, de nem kapnak gázt Szlovákiától, Magyarországtól és Lengyelországtól, akkor január végéig húzhatják, ha nem tudják visszavenni a felhasználást - az ukrán energiafelhasználás hatékonysága a legrosszabb Európában -, akkor attól függően tarthatnak ki január közepéig vagy végéig, hogy mennyi gáz jut el hozzájuk Európából.

Mi lesz, ha...?

Egy orosz gázbojkott esetén Európa Ukrajnához hasonló helyzetben találná magát: a tartalékok és az egyéb források csak egy ideig pótolhatják az orosz gázt. A Gazprom szállította Európa éves gázfelhasználásának 30 százalékát 2013-ban. A Kölni Egyetem Energiagazdasági Kutatóintézete ennek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a legsérülékenyebb fogyasztók Finnország, Lengyelország és Törökország.

Ha az orosz gázszállításokat három hónapra felfüggesztenék, akkor ezt a három országot kivéve a többi európai állam ki tudná bekkelni a telet. Hat hónapos bojkott esetén Franciaország és Olaszország kivételével minden országban ellátási hiány alakulna ki. Kilenc hónapos moratóriumot egész Európa megszenvedne: 46 milliárd köbméteres hiány alakulna ki.

Megtehetik

A folyékony gáz (lng) behozatala, amelyhez sokan nagy reményeket fűznek, nem megoldás. Először is jelenleg csak Ázsiából érkezhetnének tankhajók, az USA leghamarabb 2015-re építheti ki a szükséges töltőkapacitást. Ha öt hónapig nem jön orosz gáz, akkor 45 milliárd köbméter, ha hét hónapig, akkor 65 milliárd köbméter lng-re lenne szükség. Lengyelországon és Törökországon azonban ez sem segítene, mivel nincs meg a kirakodáshoz szükséges infrastruktúrájuk. Emellett egy ilyen kereslettöbblet az égbe lökné az lng árát.

Sokan azzal hessegetik el egy orosz gázembargó lehetőségét, hogy ez túl nagy bevételkiesést okozna a Gazpromnak. A helyzet azonban az, hogy az európai eladásokból származó 4-4,5 milliárd euró (5,2-5,8 milliárd dollár) bevétel csupán éves forgalmának 3,5 százaléka. A maradék a hazai piacról és a volt szovjet tagköztársaságokból származik. Az elmúlt hónapok alapján nyugodtan kijelenthetjük, hogy a jelenlegi moszkvai vezetés habozás nélkül kész lenne feláldozni ezt az összeget, ha úgy látná, hogy ez Oroszország nemzeti érdeke.