A Barclays Capital közgazdászainak kommentárja szerint az uniós vezetők a bankokra hagyták, hogy miként érik el az előírt 9 százalékos alapszintű - úgynevezett Tier 1 - tőkemegfelelési rátát a jövő júniusi határidőig.

Ugyanezt emelték ki a Centre for Economics and Business Research (CEBR) szakértői is. Az euróövezeti bankok ténylegesen nem kaptak pénzügyi segítséget, csak "megmondták nekik", hogy emeljék tőkemegfelelési mutatóikat 9 százalékra, vagyis a Bázel III. kockázatfedezeti előírásokban szereplő 7 százalékos minimumcél fölé. Az ehhez szükséges tőkét a bankoknak kell megtalálniuk, és ez a gyakorlatban csak a hitelezés visszafogásával - és így a növekedés további lassulásával -, vagy külső befektetők bevonásával lehetséges.

Az MTI magyarországi szakértőket is megkeresett. Barta György, a CIB Bank elemzője azt mondta: a fontosabb kérdésekben úgy tűnik, sikerült megegyezniük a találkozón. Pozitívnak nevezte, hogy egyetértés alakult ki az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) kibővítéséről, amely az esetlegesen fizetési gondokkal szembesülő, további euróövezeti országok kisegítésére használható. Vannak olyan negatív vélemények, amelyek ezt a kibővítést nem tartják elégségesnek. Egy esetleges spanyol vagy olasz adósságproblémát már nem biztos, hogy kezelni lehet ebből.

Barta elmondta, hogy a piacokon sokan ellenzik azt is, hogy az adósságproblémát újabb adóssággal próbálják kezelni.
A döntés szerint ugyanis a kibővített alap az újonnan kibocsátott kötvények értékére garanciát tud vállalni, másfelől az eurózónán kívülről érkező befektetésekre - azaz újabb kötvénykibocsátásokra - épít.

A CIB Bank szakértője fontosnak nevezte azt is, hogy sikerült megállapodni a magánszektor szereplőivel a görög adósság részleges leírásáról. Bár mint mondta, egyes vélemények szerint ez a lépés sem tudja garantálni, hogy a görög adósság fenntartható pályára kerüljön.A szakértő úgy vélte, rövid távon a piacok fellélegezhetnek, de hosszabb távon a kockázati elemek szerinte újra jelentkezni fognak az árfolyamokban.

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője gyenge pontnak nevezte a bankok feltőkésítését érintő megállapodást. Barta György ezzel kapcsolatban azt mondta, ennek mértéke nem biztos, hogy elégséges, ha Görögországon kívül más perifériális állam is esetleg bajba kerül.

Az Erste Bank elemzője szerint az adósságleírással nem szűntek meg teljesen a kockázatok Görögországgal kapcsolatban, de most már "talán nem lehetetlen" az adósság fenntartható pályára állítása. Árokszállási Zoltán ezt a döntést áttörésnek nevezte. Mint mondta, itt volt a legnagyobb ellentét, nagyon hosszú vita után egyeztek bele a bankok, amelyek így jelentős tőkeveszteséget szenvednek el.