Több, de a legtöbb forrás szerint két fekete csuklyás fegyveres támadt rá Kalasnyikovokkal a francia szatirikus magazin, a Charlie Hebdo szerkesztőségére, legalább 12 ember meghalt, köztük két rendőr. Öten súlyosan megsérültek, de több mint húsz könnyű sérült is van. A támadók autóval menekültek el, a városban üldözték őket, de a Le Point szerint elvesztették a nyomukat. A második világháború vége óta nem történt ilyen súlyos támadás Franciaországban.

François Hollande köztársasági elnök is szokatlanul korán, a támadás kezdete után már egy órával a helyszínre érkezett. Azt mondta, hogy Franciaországot sokkolta a támadás, amit egyértelműen terrorcserelekménynek minősített. 14 órára kormányülést hívott össze, és azt ígérte, a támadók megbűnhődnek.

Kapcsolódó

Egész Párizsban megemelték a biztonsági erők készültségi szintjét az eset után. Az összes kirándulást és iskolán kívüli programot felfüggesztették Párizsban. A gyerekeknek vissza kell térniük az épületekbe.

További részletek és fejlemények az Indexen.

Nem a tizenkét halálos áldozatot követelő szerdai merénylet az első támadás a baloldali, erőteljesen vallásellenes Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap ellen, amelynek munkatársait az elmúlt években többször érték halálos fenyegetések, irodája és honlapja ellen több támadást is elkövettek.

A BBC brit közszolgálati televízió honlapján megjegyzi, hogy Stephan Charbonnier avagy Charb, a lap igazgatóját folyamatosan testőrök védik és többször kapott halálos fenyegetést. A Telegraph című brit napilap úgy tudja, az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet 2013-ban vérdíjat tűzött ki Charbra, iszlamista honlapokon pedig nemrégiben lefejezésére buzdítottak.

A szerdánként megjelenő magazin senkit sem kímélő, nonkonformista, a katolicizmust, az iszlámot, a zsidóságot vagy a szélsőbaloldalt egyaránt kifigurázó hangvételét misem bizonyítja jobban, minthogy Twitter-oldalán közzétett legutóbbi bejegyzéseinek egyike a rettegett Abu Bakr al-Baghdadit, az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezetet célozta meg.

A 45 ezer példányban megjelentetett magazin eheti borítóképén Michel Houellebecq, a botránykönyveiről ismert francia író szerepel, akinek Behódolás (Soumission) című könyve ugyancsak január 7-én jelent meg, s már kiadása előtt óriási vihart kavart Franciaországban. A közeljövőben játszódó történet szerint ugyanis egy radikális muszlim politikus foglalja el a francia államfői pozíciót.

2006-ban számos muzulmánt feldühített a Charlie Hebdo, miután az eredetileg a Jyllands-Posten dán napilap által közölt, Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrákat a francia lap is lehozta, és hozzátette saját rajzait. Válaszul gyújtóbombát dobtak a magazin párizsi irodájára.

2011 novemberében újabb hasonló támadás érte a lap irodáját, valamint hackerek indítottak akciót a honlapja ellen, feltehetően válaszul arra, hogy a magazin "Charia Hebdo" néven különkiadást jelentetett meg, s Mohamed prófétát a szám "társ-főszerkesztőjeként" jelölte meg.

2012. szeptember 19-én a szatirikus hetilap ismételten Mohamed prófétát ábrázoló rajzokat közölt. Aznap újabb hackertámadás érte a magazin honlapját. A karikatúrák olajat öntöttek a tűzre, mivel nem sokkal korábban Mohamed prófétát és az iszlámot gyalázó amerikai amatőr film jelent meg, amely világszerte feldühítette az iszlám híveit. A karikatúrák miatti tiltakozásoktól tartva 2012. szeptember 21-én, a péntek déli muzulmán ima idején húsz országban ideiglenesen zárva tartottak a francia diplomáciai képviseletek és iskolák.

"Ha figyelembe vesszük a körülményeket, a világhelyzet soha nem kedvez a radikális iszlám és általában a vallásokkal való viccelődéshez. Ha figyelembe vesszük a körülményeket, akkor soha nem lehet semmiről beszélni, a szatirikus sajtónak pedig vége" - nyilatkozott akkor a Charlie Hebdo igazgatója.

Együttérzését fejezte ki a párizsi vérengzés áldozataival és családjaival Navracsics Tibor magyar EU-biztos szerdán Twitter-üzenetében. A politikus úgy fogalmazott: sokkolta a Charlie Hebdo hetilap párizsi székháza elleni támadás híre. "Gondolatban az áldozatokkal és családjaikkal vagyok. A francia nép mellett kell most állnunk" - írta Twitter-üzenetében az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős tagja.

A sajtószabadság elleni támadásnak nevezte a német kancellár a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap párizsi székháza elleni szerdai terrorcselekményt. Angela Merkel a francia államfőnek, Francois Hollande-nak küldött részvétnyilvánító táviratában kiemelte, hogy az "iszonyatos" terrorcselekmény nemcsak francia polgárok élete és Franciaország biztonsága ellen irányult, hanem "támadást jelent a vélemény- és a sajtószabadság, a szabad, demokratikus kultúra egyik alapeleme ellen", ami "nem igazolható semmivel".
Ezekben a "nehéz órákban szorosan francia barátaink mellett állunk" - tette hozzá a német kancellár.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke brutális és embertelen támadásnak minősítette a történteket. "Ez tűrhetetlen, barbár cselekedet, amelyet sem emberként, sem európaiként nem hagyhat szó nélkül egyikünk sem" - idézte a brüsszeli testület rövid közleménye a luxemburgi politikust, aki részvétét fejezte ki az áldozatok családtagjainak, Franciaországot pedig mind a maga, mind az általa vezetett testület nevében szolidaritásáról biztosította.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke tudatta, hogy mélyen megdöbbentette a terrortámadás, egyúttal együttérzéséről biztosította a szerkesztőséget, a rendőröket és szeretteiket.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár teljes szolidaritásáról biztosította Franciaországot, a merényletet pedig a sajtószabadság elleni felháborító támadásnak minősítette.

Az Európai Uniótól teljes mértékben független, 47 tagállamot tömörítő páneurópai integrációs szervezet, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke, a luxemburgi Anne Brasseur szintén az interneten tudatta: együttérez az áldozatokkal. "Ez közvetlen támadás a véleménynyilvánítás szabadsága ellen" - tudatta rövid üzenetében az ET parlamenti közgyűlésének vezetője.