A 2003-2007-es időszakhoz képest 2008-2012-ben 17 százalékkal nőtt a hagyományos fegyverek globális exportja - jelentette a Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI). A tavalyi év végéig terjedő periódusban a listavezető az Egyesült Államok maradt a világ fegyverkivitelének 30 százalékával, Oroszország a második (26 százalék), azt követi Németország (7 százalék), Franciaország (6 százalék) és Kína (5 százalék).
Ezzel Nagy-Britannia a lista vezetésének kezdete, 1950 óta először szorult ki az első öt helyből, ahová a helyére Kína került. A kínai fegyverexport az előző időszakhoz képest 162 százalékkal emelkedett, a világkereskedelem 2 százalékáról a mostani 5 százalékra nőtt részesedése. Ebben meghatározó szerepe volt a pakisztáni fegyvervásárlásoknak (mint ahogy az oroszoknál az indiaiaknak), de Peking egyre inkább megszilárdítja helyzetét mint fontos importáló országok jelentős szállítója.
Ami az importálókat illeti, 2008-2012-ben Ázsia és Óceánia vásárolta meg a globálisan értékesített fegyverek közel felét (47 százalék). Az ötös listát India vezeti (12 százalék), utána következik Kína (6 százalék), Pakisztán (5 százalék), Dél-Korea (5 százalék) és Szingapúr (4 százalék), vagyis az élbolyban csak ázsiai országokat találunk. A térségben ugyanis egyre nő az igény a nagy hatótávolságú fegyverekre és elsősorban a haditengerészet erősítésére.
Az európai piacot a recesszió sújtja, a költségvetési megszorítások miatt a kontinens importja 20 százalékot zuhant. Olaszország és Hollandia csökkentette a megrendelt amerikai vadászgépek mennyiségét, Bulgária, Horvátország és Románia pedig úgy döntött, hogy új helyett beéri használt vadászrepülőkkel. Portugália és Spanyolország felismerte, hogy nem tudja fedezni újonnan vásárolt harci repülőgépei fenntartási költségeit, ezért megpróbálja eladni azokat. A pénzügyi válság, az Irakból és Afganisztánból való kivonulás nyomán az európai országok jelentős mennyiségű feleslegessé váló hadianyagot igyekeznek eladni.