A SIPRI reggel nyilvánosságra hozott jelentése megállapította, hogy a gazdaság globális válsága ellenére nem csökkent, hanem jelentősen nőttek a világ fegyvervásárlásai: 2007-2011-ben 24 százalékkal haladta meg az értéke az előző öt évét. A vásárlók listáját az első öt helyen ázsiai országok vezetik. Ebbe a térségbe irányult a fegyverexport 44 százaléka, a második helyen áll Európa (19 százalék), amelyet a Közel-Kelet követ (17 százalék), utánuk jön az amerikai kontinens (11 százalék) és Afrika (9 százalék).
A vásárlók között egyértelműen India vezet, amely a globális fegyverimport 10 százalékát bonyolítja, míg a második helyezett Dél-Koreába "csak" 6 százalék irányul. A nagy ázsiai országok azonban csökkenteni akarják függőségüket a behozataltól - mondta Pieter Wezeman, a SIPRI vezető kutatója -, és a fegyverszállítások jelentős része esetükben a licenc alapján történő gyártást jelenti.
Kína, amely 2002-2006-ben még a vezető fegyverimportőr volt, a negyedik helyre esett vissza, amiben meghatározó szerepe van a hazai hadiipar fejlesztésének. Ugyancsak ennek köszönhető, hogy míg behozatala csökkent, exportja 95 százalékkal nőtt. A fegyvereladásokban Peking a hatodik helyre jött fel, csak kevéssel maradva el Nagy-Britannia mögött. Ennek ellenére a kínaiaknak nem sikerült igazán betörniük a világpiacra - exportsikerüket Pakisztán vásárlásai biztosítják.
A vizsgált időszak érdekes fejleménye, hogy a gazdasági válság Görögországot az előző öt évben kivívott negyedik legnagyobb fegyverimportőri helyéről a 10.-re szorította le, úgy hogy tavaly egyáltalán nem adott le új rendelést. A behozatal növelésében Venezuela tartja a világcsúcsot, amelynek fegyverimportja 555 százalékkal emelkedett, de a Marokkónak szállítók sem panaszkodhatnak - az afrikai ország 443 százalékkal növelte vásárlásait.