Aljakszandr Lukasenka Fehéroroszország elnöke sarokba szorult az ország augusztus 9-ére kiírt elnökválasztása előtt - derül ki a Politico, illetve a bne IntelliNews régiós hírportál beszámolóiból. Néhány hete még úgy tűnt, hogy zsebében van a győzelem, hiszen minden ellenzéki kihívóját bebörtönöztette. Egyedül Szvjatlana Tihanojszkaja maradt talpon, Szergej Tihanojszkij blogger felesége, aki férje helyett szált be a versebe, miután Tihanojszkijt elsőként küldték rács mögé a hatóságok.

Lukasenkát Európa utolsó diktátorának tarják, miután 1994 óta az eszközök közt nem sokat válogatva folyamatosan újraválasztatja magát Fehéroroszország elnökévé. Az elmúlt évtizedekben ügyesen egyensúlyozott Oroszország és a Nyugat, ezen belül az EU között, rezsimjének gazdasági alapja az volt, hogy az oroszoktól testvéri áron beszerzett nyersolajat feldolgozva világpiaci áron adták tovább. Most azt ígéri, csökkenteni fogják ezt a függőséget, adókedvezményeket csábítanak az ország külfödi befektetőket és öt év alatt kétszeresére növelik a minimálbért - írta az MTI.

Kapcsolódó

Moszkva az elmúlt években megszüntette ez az olajszállítási kedvezményeket, mert megpróbálta rábírni az elnököt arra, hogy egy húsz évvel ezelőtti integrációs szerződés alapján tegye lehetővé országa és Oroszország szoros unióját. Ennek ellenállt, de a gazdasági bajok aláásták hatalmát. Sokan elégedetlenek vele, ám szakértők szerint nem annyira, hogy hatalomváltást akarjanak.

Betegség, ami nem árt

Lukasenka elhalasztotta évértékelő beszédét, amelyet az eredeti áprilisi időpont helyett augusztus 3-án akart megtartani, mert megbetegedett koronavírus-betegségben. Fehéroroszország a vezetése alatt lényegében legyintett a járványra, és az elnök saját gondja ellenére kitartott amellett, hogy ezt jól tették. Szerinte sokan lábon hordják ki a covid-19-et és senki sem hal meg e vírus fertőzése miatt. A beszéd elhalasztására azonban mégis csak nyomós oka lehetett, ugyanis ezzel próbálhatta volna meg útját állni Tihanojszkaja egyre erőteljesebbé váló politikai lendületének.

A szakértők nem sok esélyt adtak a férje helyett az elnökválasztási kampányba csökkent asszonynak, aki saját bevallása szerint nem ért a politikához és csak a férje iránt érzett szeretetből vett át tőle az elnökjelöltséget. Néhány napja úgy látszott, nem sok esélye van, mert nem tudja megmozgatni az embereket.

A szavazás előtti utolsó két hétvége azonban fordulatot hozott. Minszkben 63 ezren vettek részt a gyűlésén, majd rá egy hétre a vidéki Breszt városában 20 ezren hallgatták a beszédét. Ezt további több ezres gyűlések követték más településeken. A nép körében a XIV. századi francia hősnő után - aki felkeltette a franciák harci szellemét az országuk egy részét megszálló angolokkal szemben - belorusz Jeanne d'Arcnak tartják.

Programot hirdetett

Tihanojszkaja interjút adott a lenta.ru orosz hírportálnak, amelyben újabb részleteket árult el elnöki programjából. A riporterek megkérdezték tőle, miért tartja jobb jelöltnek magát, mint ellenfelét. Rövid válasza az volt, hogy ő nem fog meghatározatlan ideig ragaszkodni a hatalomhoz. Vissza akar térni az 1994-es alkotmányhoz, és biztosítani akarja az embereknek alkotmányos jogaikat, így a szólásszabadságot és a szabad választás jogát. Limitálni akarja az elnöki ciklusok számát.

A lenta.ru újságírói felvetették, hogy mire számít annak tükrében, hogy semmilyen politikai tapasztalata nincs, nem rendelkezik erős kampánycsapattal és a választók passzívan belenyugodtak a fennálló rezsim regnálásába, ám nem tudták zavarba hozni. Bizonyára nem követik a Fehéroroszországban zajló folyamatokat - vetette szembe kérdezővel -, eddig csendben, engedelmes tűrte a nép a sorsát, de higgyék el, hogy ez megváltozott. Az emberek idén felébredtek és visszatért az öntudatuk. A beloruszok immáron nemzetként tekintenek magukra.

Tihanojszkaja elismételte, hogy ha megválasztják, akkor parlamenti és elnökválasztásokat ír ki, hogy lehetővé tegye a szabad választást és demokratikus felhatalmazással rendelkező kormány kerüljön az ország élére. Programjának egyik részlete, hogy ösztönözni fogja a belorusz nyelv használatát, ám ezt nem jelenti azt, hogy az oroszt, amit ő maga is anyanyelveként beszél, diszkriminálnák.

Lukasenka hátrál

További fejleménye az elmúlt napoknak, hogy Lukasenka kihátrál az orosz terroristákkal kapcsolatos összeesküvés-elmélet mögül. A fehérorosz hatóságok július utolsó napján letartóztattak 33 orosz állampolgárt, azzal vádolva őket, hogy a belorusz ellenzéket segítve homályos katonai akciókra készültek. Állítólag Tihanojszkaja férjével álltak kapcsolatban. A minszki hatalom részéről az a vád is elhangzott, hogy további beszivárgó elemek készülődnek az orosz határ túloldalán, így egy 200 fős behatoló egység sorakozik fel az elnökkel szemben. Moszkva tiltakozott a vád ellen.

Lukasenka augusztus első hétvégéjén arra célozgatott, hogy a 33 orosz közül legalábbis néhányan tényleg Törökországba igyekezhettek, amint azt a kihallgatásukon állították. Egy napra rá azt is elismerte, hogy a 200 fős zsoldos csapat nincs az országban, ami magyarul azt jelenti, hogy a létüket csak vetítették a fehérorosz közvélemény elé. Szakértők szerint a meghátrálás azt mutatja, hogy az elnök bajban van: bármit tesz, akár keménykedik, akár barátságos arcot mutat, az ellene fordul.

Rontja az elnök esélyeit, hogy Moszkva az elmúlt időszakban megmutatta: kész engedni a hozzá hű országokban a politikai változások, és a Kremlnek egyre inkább elege van abból, hogy Lukasenka hol az EU felé járja pávatáncát, hol Oroszország, hol Kína felé. Ugyanakkor az USA felől a Trump-érában nem kell tartania kemény fellépéstől, az EU pedig szokásához híven óvatos, valamint el van foglalva a koronavírus-válság kezelésével.