Elhomályosítja a ma kezdődő kétnapos G20-csúcsértekezlet napirendjét a görög kormányfő, majd a kormány váratlan népszavazási döntése, hiába szeretnék a világ legbefolyásosabb országainak vezetői a pénzügyi rendszer reformjára, illetve a spekulatív tőkemozgások visszaszorítására irányítani a világ közvéleményének figyelmét, mindenki azon gondolkodik, milyen következményei lehetnek a harmadik görög segélycsomagról tartandó népszavazásnak. Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia államfő tegnap "eligazította" Georgiosz Papandreu görög miniszterelnököt és pénzügyminiszterét, Evangelosz Venizeloszt: elérték, hogy a referendumot már december elején, 4-én vagy 5-én megtartsák, és világossá tették, hogy a tét az ország eurózóna-tagsága - jelentette a Reuters.

Éhes ember nem válogat

A tegnapi minicsúcs után tartott sajtótájékoztatón Merkel azt mondta, hogy a tárgyalások feszült hangulatban zajlottak és a felek keményen érveltek álláspontjuk mellett. A német kormánynak - a görögökkel vagy nélkülük - az euró stabilitása a legfontosabb. Más szóval ezt előnyben részesítik azzal szemben, hogy megmentsék Görögországot, ha annak társadalma erre nem tart igény.

Sarkozy szintén leszögezte, hogy a dél-európai országnak arról kell döntenie, tagja kíván-e maradni az eurózónának. Egy a Bloombergnek nyilatkozó elemző szerint mindez azt jelenti, hogy az "Éhes ember nem válogat" elvét érvényesítik Görögországgal szemben.

Hátha mégis úgy lehetne

A tárgyalások után a repülőtérre induló görög kormányfő elfogadva tárgyalópartnereik álláspontját azt mondta, hogy a népszavazáson a tágabb ügyre, azaz Görögország eurózóna-tagságára fognak koncentrálni a szűkebb kérdés, az újabb segélycsomag elfogadása helyett. A szavazólapra kerülő kérdés megfogalmazását korainak tartotta.

Venizelosz pénzügyminiszter azonban mintha egyfajta "hátha mégis úgy lehetne" típusú nyilatkozatot tett volna. Véleménye szerint országa a görög társadalom történelmi erőfeszítésének eredményeként szerzett helyett magának az eurózónában. Ennek a teljesítménynek a megőrzése nem függhet egyetlen referendumtól.

Megkopasztaná a görögöket a kilépés

Sarkozy és Merkel bejelentette, hogy az EU-IMF páros a népszavazásig felfüggeszti az első segélycsomag esedékes, nyolcmilliárd eurós részletének átutalását. A legoptimistább számítások szerint enélkül talán december közepéig tartható működésben a görög állam. Elemzők már azt számolgatják, milyen következményekkel járna, ha a pénz ezt követően sem érkezne meg.

A  görög kilépés után bevezetendő új drahma egy csapásra 60 százalékkal értékelődne le az euróval szemben és a hitelkamatok hét százalékra szállnának el - idézte a Bloomberg a svájci UBS AG szeptemberben készült tanulmányának számait. Utóbbi falhoz állítaná a görög bankokat és vállalatokat. Az ország külkereskedelme a leértékelés ellenére felére csökkenne, az összeomlás minden egyes görögnek 11,5 ezer euróba (3,5 millió forint) - azaz a kisebb keresetűeknek egy éves jövedelmükbe - kerülne az első évben, majd 4000 euróba a következő években.

Ha sikerül a harakiri, más is megpróbálhatja

Sok közgazdász attól tart, hogy ha Görögország kiszáll az eurózónából, az járványos pénzügyi összeomlás-sorozathoz vezet, mert a befektetők és a bankok betétesei úgy gondolhatják, hogy az övezet más tagjai is a görög útra léphetnek - írja a BBC. Portugália és Írország következhet, és megnőhetnek a hitelköltségek a veszélyzónában lévő országokban, elsősorban Olaszországban.

Ez a veszély eljuthatott Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök tudatáig is, aki a múlt éjjel összehívta kormányát, amely elfogadta azokat a rendkívüli intézkedéseket - köztük a nyugdíjkorhatár emelését, és a dolgozók elbocsátásának megkönnyítését -, amelyeket november 15-ég át akarnak nyomni a parlamenten.

Kis csúcsok a nagy csúcsban

A G20 csúcsértekezletéhez kapcsolódóan az európai kormányfők és pénzügyminiszterek külön tanácskozással kezdték a mai napot, amelyen a múlt héten elfogadott intézkedéscsomag részleteiről és végrehajtásáról tárgyalnak. Merkel Barack Obamával találkozik, miután az amerikai elnök megérkezik Cannes-ba. Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke a jegybankelnökök külön tanácskozásán elnököl. Sarkozy négyszemközt tárgyal Hu Csin-tao kínai elnökkel az ázsiai ország részvételéről az európai stabilitási eszköz, az EFSF megerősítésében.

A G20-országok vezetői formálisan munkaebéddel kezdik meg csúcsértekezletüket, a hangulatot minden bizonnyal az európai helyzet fokozódása fogja meghatározni. Emellett azzal is szembe kell nézniük a világ vezetőinek, hogy a gazdasági nehézségek egyre erősebb szociális elégedetlenséget okoznak a világ minden részén. Erre emlékeztetni fogja őket a cannes-i filmfesztivál helyszínén őrjöngő tömeg.