Korai még arról spekulálni, hogy az OPEC és a kartellen kívüli legnagyobb olajtermelők folytatják-e az olajtermelést korlátozó akciójukat május után is - idézte Mohammad Sanusi Barkindót, az OPEC főtitkárát a CNBC. Eddig minden jól alakul - tette hozzá a tisztségviselő, aki az e heti CERAWeek rendezvényre érkezett az USA-ba. A rendezvényen mások mellett az orosz és a szaúdi olajminiszter is felszólal a legnagyobb olajcégek vezetői mellett.

Az OPEC, Oroszország és más termelők tavaly egyeztek meg arról, hogy napi 1,8 millió hordóval korlátozzák a világ olajkitermelését. Ezzel akarták stabilizálni az árakat, és a szkeptikus várakozásokra rácáfolva sikerült elérniük, hogy a fekete aranyért stabilan többet kell adni hordónként 50 dollárnál. Hétfőn a londoni Brend ára hordónként 56 dollár körül, az észak-amerikai WTI-é 53 dollár felett alakult.

Attól függ

Az OPEC májusban tarja újabb tanácskozását, amelyen dönthetnek a korlátozás fenntartásáról. Ezt megelőzően az olajkartell és Oroszország monitorozó bizottsága tekinti át a helyzetet március végi kuvaiti ülésén. Barkindo szerint a tavasz vége még nagyon messze van, ha eljön az ideje majd megnézik a számokat és döntenek a hogyan továbbról.

A kritikus kérdésnek az USA olajpala-kitermelése látszik. Az OPEC elnöke ezzel kapcsolatban kitérő választ adott az újságíróknak. A kérdés úgy szólt, átalakítja-e a piaci kínálati viszonyokat, hogy az Egyesült Államok olajkitermelése felfutott napi kilencmillió hordóra? A válasz szerint a helyzet értékelése attól függ, kit kérdez az ember. Most mindenesetre a kitermelés és a készletek alakulása biztosítja a megcélzott 50-60 dolláros olajárat.

Nagy változások

Azért nem tűzték ki célul ennél magasabb ár elérését, mert az nyereségessé tenné a viszonylag drágán termelő amerikai olajpalacégeket. A helyzet azonban az, hogy az utóbbiak szervezetileg és technológiailag is fejlődtek az elmúlt években, ami felboríthatja az OPEC és Oroszország számításait.

Először is az olajpala-kitermelő cégek, amelyek korábban csak egy csapat kezdő vállalkozást jelentettek, mára szervezetté váltak. A legnagyobb olajkitermelő vállalatok köré csoportosultak azzal a céllal, hogy lejjebb szorítsák a költségeiket és felgyorsítsák a befektetések megtérülését.

Nagy különbség van az egyes olajpala-lelőhelyek között is. Az idei év legnagyobb sztorija a Texas és Mexikó alatt elhelyezkedő Permian-medence kiaknázása. Az Exxon Mobil itt a technika fejlődésének köszönhetően már 40 dollár/hordós olajárnál nyereségesen tudja a felszínre hozni a fekete aranyat.

Mi lesz ebből?

Az OPEC abban bízik, a fejlődés csak a Permian-medencére korlátozódik majd (azaz az új technológia csak az ottani geológiai feltételek között működik - a szerk.) - mondja Helima Croft, az RBC Capital Markets tőketársaság árupiaci stratégája. Növelhetik az áraikat a technológia szolgáltató cégek is, azaz egy bizonytalan egyensúly alakult ki az USA olajpala-kitermelésében. De a történet vége az lehet, hogy az OPEC és a többi hagyományos termelő még nagyobb korlátozásokra kényszerül.

A szakértők szerint az a nagy kérdés, hogy Szaúd-Arábia, a kartell legnagyobb országa és Oroszország kitart-e a tavaly kezdett - sokakat meglepő - együttműködésük mellett. A legnagyobb kitermeléskorlátozást a szaúdiak vállalták, és kétséges, hogy mennyi további áldozatra hajlandók még, ha az USA tovább fokozza az olajkínálatra gyakorolt nyomását.

Voltak olyan napok a télen, amikor az Egyesült Államok rekordmennyiségű, napi több mint egymillió hordó olajat exportált a világpiacra. Egyes elemzők arra számítanak, hogy ha ez így folytatódik, akkor az olaj világpiaci ára hordónként 50 dollár alá eshet, márpedig ennek hatása meglátszana a benzinárakban is.