A Goldman Sachs shortolja a görög választások eredményét - írja az athéni ekathimerini.com. A shortolás a tőzsdei zsargonban azt jelenti, hogy valaki egy értékpapír árának csökkenésére játszik, egy későbbi időpontra vonatkozó vételi és eladási opciókkal ezen akar szép profitot keresni. A görög hírportál arra utal megjegyzésével, hogy az amerikai bank szakértői szerint a politikai erők sorrendjében második helyen álló kormánypárt, a jobbközép Új Demokrácia nyeri a január 25-ei görögországi parlamenti választásokat.
A Goldman szakértői legalábbis jóval nagyobb esélyt adnak erre, mint a hagyományos közvélemény-kutató cégek, mert teljesen más módszerrel készítik előrejelzésüket. Nem szavazókat hívnak fel, hogy megkérdezzék, hova fogják tenni az X-et a szavazófülke magányában, hanem egy ország pillanatnyi gazdasági teljesítménye és a szavazás végeredménye között keresnek összefüggést.
Másodikból elsők
Az amerikai bank elemzői nemcsak Antonisz Szamarasz kormányfő újraválasztását tartják meglehetősen valószínűnek, hanem brit és spanyol kollégáját, David Cameront és Maiano Rajoyt is esélyesnek tartják. Mindként politikus parlamenti választás elé néz 2015-ben és a hagyományos közvélemény-kutatások szerint mindkettőjük pártja második valamelyik ellenzéki versenytársa mögött.
A három európai miniszterelnök azért tarthatja meg székét, mert az elmúlt hónapokban valamelyest csökkent országukban a munkanélküliség és alacsony az infláció - magyarázza Lasse Holboell W. Nielsen, a Goldman Sachs Londonban dolgozó közgazdásza. A szakértő úgy látja, hogy egy kormány újraválasztása elsősorban attól függ, hogyan látják a szavazók országuk gazdasági teljesítményét.
Csak a szépre emékeznek
Ennek megfelelően az emelkedő bérek, a visszaeső infláció, a javuló foglalkoztatás javítja a kormányok esélyeit. Meglepő módon Nielsen kutatásai szerint csapongó költségvetési költekezés kicsi hatást gyakorol a szavazókra. Hasonló a helyzet a munkaerő-piaci átalakításokkal: ezek gyengíthetik ugyan az újraválasztási esélyeket, ám nem jelentősen rontják azokat.
Jó hír az idei választásokra készülő kormányoknak, hogy a recesszió elhalványult az emberek emlékezetében és az átlagos gazdasági körülmények azt sejtetik, hogy újraválasztási esélyük kissé nagyobb az átlagosnál - állítja a szakértő. A Goldman Sachs prognózisában használt modellt az elmúlt 25 évben a fejlett országokban lebonyolított választások és az azokat megelőző gazdasági körülmények vizsgálata alapján dolgozták ki.
Több mint 40 százalék
Ennek alapján az idei brit, finn, görög, dán, portugál és spanyol választásokon átlagosan 58 százalék az esélye annak, hogy a regnáló kormány hatalmon marad. Ha csak a gazdasági mutatókat vesszük figyelembe, és eltekintünk az egyes országok egyedi sajátosságaitól, akkor 43 százalékos átlagot kapunk. A brit, a dán, a portugál és a spanyol kormánypárt az átlagnál magasabb százalékon áll, a finn alacsonyabban, a görög nagyjából az átlagon.
Az 50-50 százalékos esélytől nem is olyan távol álló arány sokkal jobb, mint az az egyértelmű vereség, amit az athéni közvélemény-kutató intézetek mérnek az Új Demokráciának. A legutóbbi felmérés - amelyet a Pulse nevű intézet végzett - 27 százalékos támogatottságot mért a nagyobbik kormánypártnak, míg az első helyen álló, radikális baloldali Szirizának 30-at. A két párt között egy hónapja ez a három százalékpont a különbség az összes közvélemény-kutatás szerint.