Mintegy 10 ezer, építőiparban dolgozó munkavállalót ellenőrzött tavaly a munkaügyi hatóság, közülük 4210 embert kaptak feketefoglalkoztatáson - emlékeztetett a Népszava. Ez a döbbenetesen magas, 40 százalékos "találati arány" mégis kedvező tendenciát jelez, a korábbi években ugyanis még nagyobb arányban, 46-47 százalékban bukkantak az ellenőrök bejelentés nélkül dolgozókra az ágazatban.
A javuló számok ellenére továbbra is az építőipar a "legfertőzöttebb" ágazat a fekete foglalkoztatás szempontjából: a tavalyi országos ellenőrzések során lebukottak közül minden harmadik ezen a területen tevékenykedett. A vendéglátásban hasonló tendencia érvényesült: a korábbi 18 százalék helyett már "csak" a vizsgált dolgozók 15 százalékát foglalkoztatták feketén. A kereskedelemben viszont 10-ről 11, a vagyonvédelemben 18-ról 26 százalékra nőtt az arányuk.
Ezek a munkavállalók lényegében védőháló nélkül dolgoznak a koronaválság idején. Azaz, ha elbocsátják őket, nem számíthatnak még a három hónapos álláskeresési járadékra sem. Márpedig áprilisban újabb 50 ezer fővel nőtt a regisztrált álláskeresők száma, sokakat éppen a feketefoglalkoztatás által leginkább érintett ágazatokból, például a vendéglátásból bocsátottak el.
A feketefoglalkoztatás során előfordul, hogy nincs munkaszerződés, vagy épp színlelt szerződéssel dolgozik a munkavállaló, de gyakoribb, hogy részmunkaidőre jelentik be, miközben teljes állásban dolgozik, és zsebbe kapja a fizetése jelentős részét. A legtipikusabb azonban a bejelentés szándékos elmulasztása, hogy ne kelljen adót fizetni. A munkáltatói járulékterhek folyamatos csökkentése nem hozott kézzelfogható eredményt ezen a téren. Számos munkáltató nem változtatott a gyakorlatán, tekintettel többek között a lebukás kicsi veszélyére.