Méretes megszorító csomagot állított össze a görög kormány szakértői csapata a hét végi EU-s csúcsértekezletre, ám az egyelőre kérdés, hogy sikerül-e megszerezni hozzá a nagyobbik kormánypárt, a radikális baloldali Sziriza parlamenti frakciójának támogatását. A pakkról pénteken szavaz a testület, amelynek nagyjából fele a Guardian értesülése szerint ellenez bármilyen újabb megszorítást.

Csicsi-csuki

Panagiotisz Lafazanisz energiaügyi miniszter - aki csütörtökön üdvözölte egy új, kétmilliárd dolláros beruházásból megépülő orosz gázvezeték tervét -, nagyjából 70 képviselőből álló keményvonalas csoport élén áll. A 300 fős parlamentben valamivel több mint 160 képviselője van a kormánykoalíciónak, amelyből tucatnyian a nacionalista Független Görögökhöz tartoznak.

Az eurót mindenáron megtartani akaró ellenzék azonban pótolhatja a kieső képviselők szavazatát. A csomagot - amelyet időben elküldtek Brüsszelbe - a BBC értesülése szerint pénteken az athéni parlament elé viszik, felhatalmazást kérve a szükséges törvények előkészítésére.

Megúszhatja a görög euró

A reformterv szakértők szerint utat nyithat Görögország és a hitelezők megállapodása előtt. Elfogadtatásában segíthet, hogy uniós tisztviselők szerint az új hitelmegállapodást kiegészítik egy humanitárius segélycsomaggal, amelyben egyebek mellett gyógyszerekkel látnák el a görög nagyvárosokat. Emellett az athéni kormány egy úgynevezett non paperben célzást tett arra, hogy igényt tartana arra a 35 milliárd eurós támogatásra, amelyet az Európai Bizottság ígért uniós forrásból.

A javaslat két fő eleme, hogy két év alatt összesen 13 milliárd eurónyi költségvetési bevételnövelést és kiadáscsökkentést ígér, illetve 53,5 milliárd eurós új hitelt kér az eurózóna biztonsági alapjától, az Európai Stabilitási Mechanizmustól (ESM). Adósságcsökkentésről nem szól a dokumentum, ám a non paper említést tesz az "adósság szabályozásának" kérdéséről.

A csomag részleteit látva (lásd keretes írásunkat) a korábbi javaslatokat ismerő szakértők azt twittelték a Guardian live blogja szerint, hogy lényegében megegyeznek azzal a pakkal, amelyre a görögök nemet mondtak múlt vasárnap. Úgy tűnik azonban, hogy a kormánynak be kellett látnia, hogy az ország olyan ramaty állapotba került, amelyből csak rendkívüli intézkedésekkel kecmereghet ki. A kommunista párt azonban megismerve a dokumentumot a referendum OXI (nem) tábláinak elővételére és tüntetésre szólította fel az embereket.

Megdolgozhatják a németeket

Donald Tusk az Európai Tanács elnöke Franciaország és Olaszország első emberével igyekszik egységfrontot alkotni annak érdekében, hogy rábírják a berlini vezetést a görög tartozások enyhítésére. Az Egyesült Államok szintén ennek érdekékében gyakorol nyomást a német kormányra.

Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter csütörtökön elismerte, hogy az IMF-nek igaza van akkor, amikor fenntarthatatlannak minősíti a GDP 180 százalékára nőtt adóssághegyet. (A Valutalap a tartozások 30 százalékának leírását javasolja egy szigorú reformprogram végrehajtása mellett.) A német álláspont szerint ugyanakkor az európai alapszerződés nem teszi lehetővé az adósságok átütemezését.

Ez van a csomagban

- 13 milliárd euró megszorítás két év alatt.
- 53,5 milliárd eurós hitelkérelem az ESM-től.
- 1, 2, 3, 3,5 százalékos elsődleges (adósságtörlesztés nélküli) költségvetési többlet a 2015 és 2018 közötti négy évben.
- 23 százalékos áfakulcs a vendéglői szolgáltatásokra is (ez volt a hitelezők javaslata).
- 13 százalékos áfakulcs az alapvető élelmiszerekre, az energiára, a szállodai szolgáltatásokra és a vízszolgáltatásra.
- 6 százalékos áfakulcs a gyógyszerekre, a könyvekre és a színházjegyekre.
- Fokozatosan megszüntetnék a szigetek áfakedvezményét, a legnépszerűbb turistaközpontoktól a legtávolabbi szigetek felé haladva.
- 100 százalékos előleg a vállalati nyereségadóra fokozatosan, 2017-ig.
- 2017-ig eltörölnék a farmerek jövdelemadó-kedvezményét.
- 2016-ig eltörölnék és csökkentenék a farmerek gázolaj- és fűtőolaj-kedvezményeit.
- Szigorítanák az adóelkerülés elleni törvényeket és a közkiadások ellenőrzését.
- Az egészségügyben árfelülvizsgálatot végeznének.
- A szociális ellátásban a GDP egy százalékának megfelelő megtakarítást érnének el.
- 100 millió euróval csökkentenék a védelmi kiadásokat 2015-ben, majd 200 millióval 2016-ban.
- 26-ról 28 százalékra emelnék a vállalati nyereségadót.
- Megadóztatnák a tévéreklámokat és nemzetközi tendert hirdetnének a csatornalicencekre.
- 10-ről 13 százalékra növelnék az öt méternél hosszabb hajók vagyonadóját.
- Megpályáztatnák a 4G-s és 5G-s mobilhálózatokat.
- Szükség esetén, ha a költségvetési bevélek elmaradnának a várttól, sávonként differenciáltan növelnék a személyi jövedelemadót.
- 67 évre emelnék a nyugdíjkorhatárt, illetve 40 éves munkaviszony esetén 62 évre 2022-ig és ellenösztönzőkkel visszaszorítanák a korai nyugdíjba vonulást.
- 2019-ig megszüntetnék a kisnyugdíjasok EKAS támogatását (ez volt a hitelezők javaslata)
- 4-ről 6 százalékra emelnék a nyugdíjasok egészségügyi hozzájárulását.
- Plafont vezetnének be a közalkalmazottak számára és bérére vonatkozóan, hogy az utóbbi 2019-ig a GDP arányában csökkenjen.
- Intézkedéscsomaggal erősítenék az adóbehajtás hatékonyságát.
- A munkaügyi reformot a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel (ILO) együttműködésben dolgoznák ki.
- Felszabadítanák egyebek mellett a mérnöki és a könyvelői szakmák munkaerőpiacát.
- Megindítanák az elektromos hálózatot üzemeltető cég privatizációját és befejeznék a helyi repülőterek és néhány nagy kikötő folyamatban lévő magánosítását.