A piaci szereplőket és az elemzőket több mint egy éve az foglalkoztatja, mikor emeli meg alapkamatát a Fed. Az amerikai hitelköltségek növelése új helyzetet teremt a világgazdaságban is: ahova eddig a nagyobb kockázatért nagyobb hozamot remélő tőke áradt, onnan távozhat, azaz a világ sok országban megszűnhet az évek óta tartó óriási pénzbőség. A Bloomberg talált egy elemzőcsoportot, amelytől minden bizonnyal jobb prognózist remélhetünk, mint másoktól.

A szuperjósokról (superforecasters) van szó. A fogalmat Philip Tetlock Torontóban született kutató alkotta meg, aki azzal szerzett nevet magának, hogy egy 2005-ös tanulmányában kimutatta: szinte minden előrejelzés fals. Ebben a megjegyzésben nem véletlenül szerepel a "szinte" szó. Tetlock az elmúlt tíz évet az előrejelzések és az ezeket készítők kutatására fordította. Ennek eredményeként azt találta, hogy van néhány ember, aki az átlagosnál jóval nagyobb biztonsággal látja előre a jövőt.

Nem őrült professzorok

Mielőtt betekintenénk a titkaikba, lássuk mit jósolnak a Fed kamatemelésével kapcsolatban. (Az amerikai jegybank arra készül, hogy 2006 óta először szigorít a hitelfeltételeken.) Prognózisuk szerint idén már nem teszi meg ezt a nagy lépést a Fed, a kamatemelés valószínűleg 2016 januárja után történik. (Kérdés, hogy módosítanak-e ezen annak tükrében, hogy a Fed döntéshozói szerdán arra céloztak: már decemberben léphetnek.)

Visszatérve a szuperjósokra: Tetlock több ezer elemző-szakember prognózisait vizsgálta éveken át, végül arra a megállapításra jutott, hogy ezt a jelzőt 2800 prognosztából mindössze 59 érdemli meg. A kutatás negyedik évének végére 60 százalékkal adtak pontosabb előrejelzéseket, mint mások, és 70 százalékuk évről évre megtartotta előnyét versenytársaival szemben. Tetlock szerint nem zsenik, a tudásuk tanulható.

Aranyszabályok

Van néhány alapvető szabály, amelyet betartanak - állítja a kutató, aki könyvben osztotta meg vizsgálatai eredményeit a nagyközönséggel. A legegyszerűbben talán úgy foglalhatnánk össze a lényeget, hogy a szuperjósok korrigálják az elfogultságokat és folyamatosan javítják véleményüket. Egyikük, Warren Hatch, a Catalpa Capital Advisors tanácsadó cég vezető befektetési stratégája enged némi bepillantást módszereibe.

A szakértők általában elvesznek a részletekben. A Fed-döntés esetén ezek közé tartozik, hogy a határidős kereskedésben kötött üzletek milyen várakozásokra utalnak, mit mutatnak a legutóbbi munkanélküliségi adatok, illetve miről beszélnek a Fed tisztviselői. Ezek hasznosak, de ellentmondásosak is lehetnek. A javuló foglalkoztatás például kamatemelésre utal, ám ha egy döntéshozó arról beszél, hogy túl sok az ideiglenes szerződéssel felvett alkalmazott, az az emelés halogatását sejteti.

Nézzük madártávlatból is!

A szuperjósok ezért arra törekszenek, hogy tágabb képet is kapjanak a lehetőségekről - vagy, ha tetszik, madártávlatból is áttekintsék a helyzetet. Felteszik a kérdést, hogy az elmúlt évszázadban milyen körülmények között kezdett kamatemelésbe az amerikai jegybank? Vagy azt, hogy mit mutat a világ többi jegybankjának gyakorlata? Az ezekre adott válaszok alapján állítják fel azt a tipikus forgatókönyvet, amely nagy valószínűséggel elvezethet a kamatemeléshez.

Ezt követően kezdik vizsgálni a részleteket, amelyek eltéríthetik az eseményeket az alapesettől. Nem értékelik túl ugyanakkor a gazdasági mutatók éppen aktuális alakulását - hangsúlyozza Hatch. Összességében a szuperjósok várakozása - mármint, hogy január előtt nem lesz változás - összhangban van azzal, amit a határidős üzletekkel foglalkozó kereskedők várnak. Annak valószínűsége, hogy már e héten emel Fed négy százalék volt a döntés előtt, míg azé, hogy márciusban lép, 50 százalék.

Nem hasalnak

A szuperjósok precízebbek másoknál, sokkal ritkábban adnak kapásból, saccolva választ egy kérdésre - hangsúlyozza Tetlock. A gyengébb elemzők gyakran hasalnak, mondanak olyasmit, hogy valami ki van zárva, vagy tutira bekövetkezik, vagy 50-50 százalék az esélye. A szuperjósok ezek helyett sokkal gyakrabban teszik valaminek az esélyét 49 százalékra.

Egyik tipikus módszerüket már Enrico Fermi fizikus leírta. Hogyan oldjunk meg egy láthatóan megválaszolhatatlan feladványt? Szedjük részekre! Például mit válaszoljunk arra a kérdésre, hogy hány zongorahangoló dolgozhat Chicagóban? Fogalmunk sincs. Ha azonban utánanézünk, hogy hány zongora lehet a városban és figyelembe vesszük, hogy milyen gyakran kell ezeket beállítani, akkor már adhatunk egy becslést az önmagában megválaszolhatatlan kérdésre.

Csak módszeresen!

A felületes jósok hajlamosak a kezük ügyébe eső eszközök, adatok segítségével készíteni prognózisaikat, és rendszertelenül javítják azokat. Munkájuk és annak eredményei nem konzisztensek, továbbá nem vetik össze korábbi előrejelzéseiket azzal, ami végül történt - mondja Hatch.

A szuperjósok jobb kiindulópontot választanak és rendszeresen frissítik előrejelzéseiket. Bár az átlagosnál intelligensebbek, a titkuk elsősorban az, hogy rend van a fejükben. Óvatosak és alázatosak, úgy vélik, hogy mindig tudnak újat tanulni.

Tetlock vállalkozást alapított kutatásaira. A Good Judgement Inc. tanácsadó szolgáltatást kínál ennek eredményeire alapozva. A jó tanácsok konklúziója az, hogy a szuperjósokat képességeiktől és világnézetüktől függetlenül összeköti egy dolog. Egyetértenek abban, hogy előrejelzések adása olyan képesség, amelyet ki lehet és tovább lehet fejleszteni.