Zágráb mély elégedetlenségének és tiltakozásának adott hangot a szlovén lépés miatt. A horvát külügyminisztérium jelezte, hogy saját területének védelme érdekében kénytelen lesz hasonló intézkedéseket bevezetni.

A tárca úgy vélte: Szlovénia nem a jószomszédi viszony és az európai értékek szellemében cselekedett. A határok kérdésének rendezésében Ljubljana megpróbálja bevonni azokat az állampolgárokat és halászokat, akik határ menti területeken élnek és dolgoznak - tették hozzá.

Kapcsolódó

Zágráb figyelmeztetett, hogy Horvátországnak és Szlovéniának - mindkettő az Európai Unió és a NATO tagja - kötelessége az egymás iránti tisztelet szellemében, békés úton rendezni a határvitáit, egyoldalú lépések megtétele nélkül. Horvátország a továbbiakban a párbeszéd folytatására szólította fel Szlovéniát.

Szlovénia december 30-án megkezdte a hágai döntőbíróság határozatának végrehajtását azokon a részeken, amelyek a tengeri határvonalra vonatkoznak. Tette ezt annak ellenére, hogy Horvátország nem tekinti magára nézve kötelező érvényűnek a döntést, és nem kíván eleget tenni az abban foglaltaknak. Zágráb szerint a határ még mindig az öböl felénél húzódik, a horvát halászok pedig a horvát rendőrség védelme alatt folytatják hálóik kivetését a vitatott területeken. A szlovén hatóságok illegális határsértésért, valamint bűncselekmény elkövetéséért szabtak ki büntetéseket a horvát halászokra.

Robert Momcic, az isztriai halászok céhének elnöke a horvát hírügynökségnek (HINA) szombaton megerősítette: egyetlen horvát halász sem kapott még fizetési felszólítást. Amennyiben mégis kapnak, azt továbbítják a kormánnyal kötött egyezség szerint a mezőgazdasági minisztériumnak - hangsúlyozta.

Horvátország és Szlovénia 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz a határvita miatt. Zágráb azonban 2015-ben egyoldalúan kihátrált a döntőbírósági rendezéstől, miután a horvát sajtóban olyan lehallgatási felvételek leiratai jelentek meg, amelyek arra utalnak, hogy a szlovén fél a bíróság szlovén tagján keresztül Ljubljana számára kedvező döntést lobbizott ki. A hágai nemzetközi döntőbíróság a Pirani-öböl jelentős részét Szlovéniának ítélte, ezzel Ljubljana kijáratot kapott a nemzetközi vizekre, más vitatott területeket viszont horvát fennhatóság alá rendelt, például a Szamobori-hegység Sveta Gera nevű csúcsát, valamint az isztriai határ melletti Skodelin, Buzini és Mlini-Skriljei településeket. Zágráb azonban továbbra is elutasítja a nemzetközi testület határozatát.