Meg szeretné védeni a készpénzes fizetés lehetőségét az Európai Központi Bank és épp ezért azt javasolja, hogy ne lehessen az Unión belül a kereskedők részéről egyoldalúan kizárni annak lehetőségét. Az európai jegybank az Európai Bizottság júniusban előterjesztett, a készpénzhasználatot szabályozó törvényjavaslatát úgy kommentálta a legjobb lenne egyértelművé tenni, hogy az üzletek és a szolgáltatók nem zárhatják ki a készpénzt mint fizetőeszközt. Az uniós tisztviselők csak azt javasolták, hogy a tagállamok csak figyeljék a kérdést, és lépjenek fel, ha az ilyen gyakorlat túlságosan elterjedté válik.
-A csak kizárólag kártyás fizetést lehetővé tevő kereskedelmi gyakorlat túlzott elterjedése súlyosan aláásná az euróbankjegyek és érmék törvényes fizetőeszköz státuszát. A rendelettervezetbe egy új rendelkezést kell beilleszteni, amely egyértelműen jelzi, hogy a készpénz előzetes egyoldalú kizárása tilos
- áll az EKB hétfőn kiadott jogi véleményében.
A bank szerint a készpénz használata különösen fontos a bevándorlók, az idősek, a fogyatékkal élők, a „szociálisan kiszolgáltatott” polgárok és a kiskorúak számára.
Az eredeti rendelettervezet ennél jóval enyhébb elképzeléseket tartalmazott. A szerint a nemzeti kormányok csak figyelnék a készpénz használatát kizáró fizetési formák terjedését és ha az egy bizonyos arány fölé emelkedne, akkor kellene közbelépniük. A Bizottság elegendőnek tartotta volna, ha bizonyos kiskereskedelmi egységek, gyógyszertárak, újságárusok számára teszik kötelezővé a készpénz elfogadását. Az EKB viszont úgy látja, ha a tiltás egyértelmű, akkor a nemzeti kormányok egyszerűbben tudnak annak betartatására koncentrálni.
Az euróövezet központi bankjai is aggodalmukat fejezték ki a kérdéssel kapcsolatban. A holland monetáris hatóság egy februári jelentésében arra figyelmeztetett, hogy egyes helyeken - köztük a mozikban, parkolókban és gyógyszertárakban - túl alacsony a készpénzelfogadás aránya. Az EKB is arra a következtetésre jutott, hogy 2019 és 2022 között az egész eurózónában drasztikusan csökkent a készpénz mint fizetési eszköz elfogadottsági aránya. A legnagyobb csökkenést Finnország és Lettország esetében lehetett tapasztalni – írja a Bloomberg.
Ehhez képest Magyarországon úgy tűnik, pont az ellenkező irányba kell erőfeszítéseket tenni és még mindig ösztönözni kell az elektronikus fizetési módok terjedését a készpénzhasználat rovására. Az MNB tavasszal tette közzé "Pénzforgalom 2030" címen új elektronikus pénzforgalmi stratégiáját. Ebben azt a stratégiai célt fogalmazta meg, hogy
a következő időszakban a digitalizációs szintugrás megvalósuljon, aminek eredményeképpen a 2020-as egyharmadról 2030-ra kétharmadra emelkedhet az elektronikus tranzakciók aránya. Kifejezetten fejlesztendő terültként jelölte meg a kiskereskedelmi fizetéseknél és a számlafizetéseknél az elektronikus fizetési forgalom növekedését.