Csalódottság, fásultság, a kontinens jövőjére nézve meglehetősen kedvezőtlen tavaszi közhangulatról számol be a Külkapcsolatok Európai Tanácsának (ECFR) tanulmánya - írja a Népszava. A 12 tagállamot, köztünk hazánkat is magába foglaló részben áprilisban, részben májusban készült felmérés szerint a koronavírus-járvány következtében megingott az Európai Unióba vetett hit
A kormány szüntelenül euroszkeptikus kampánya ellenére ugyan Magyarországon kisebbségben maradtak azok, akik bizalmatlanok az EU-val szemben (21,8 százalék) vagy tavaly óta rendült meg a bizalmuk a közösség iránt (26,3 százalék), más országokban azonban ennek ellenkezője történt. Hat tagállamban - Ausztriában, Bulgáriában, Franciaországban, Hollandiában, Németországban és Olaszországban - többségbe kerültek az eleve bizalmatlanok és a bizalmukat elvesztők.
A bizalmi válság mélységét mutatja, hogy a franciák, olaszok és spanyolok zöme azt mondta, hogy az uniós és a hazai politikai intézményrendszerből egyaránt kiábrándult, a németek java része pedig úgy véli, hogy az EU rendszere rosszul működik. Márpedig ezek eléggé aggasztó jelek Európa jövőjére nézve. "Az európai projekttel szembeni növekvő bizalmatlanság túlmutat az euroszkeptikus szavazókon és beszivárgott a politika fősodrába" - vélik a tanulmány szerzői. Ezt főként a kétbalkezes uniós oltási kampány indokolhatja.
Ezzel együtt továbbra is erős elkötelezettség tapasztalható az EU iránt: a 12 felmért országból 11-ben a többség egyértelműen úgy ítélte meg, hogy hazája számára hasznos az uniós tagság. Magyarországon a megkérdezettek 56 százaléka osztotta ezt az álláspontot. Az egyedüli kivétel Franciaország, ahol a legtöbben nem tudtak egyértelmű választ adni a kérdésre,