Oroszországban 2019 márciusában fogadták el az új "felségsértési törvényt", azaz az ország vezetésének internetes sértegetését büntető jogszabályt. Az azóta eltelt időben a bíróságok számos ítéletet hoztak a törvényt alkalmazva, általában pénzbüntetéssel sújtva a vétkeseket, akik a világháló nyilvánosságában csúnyán beszéltek Vlagyimir Putyin államfőről - írja az eseteket áttekintő cikkében Leonid Bershidsky, a Bloomberg publicistája.

A jogszabály maga meglehetősen furcsára sikerült: ahelyett, hogy védené Putyint és az ország más vezetőit a tojásdobálástól, bizarr listában árazza be az egyes sértéseket, jelezve, hogy milyen megjegyzésért mire számíthat, aki rosszat szól. Az államfő gyalázásának legmagasabb tarifája 30 ezer rubel, azaz 131 ezer forint. A törvény rövid történetének talán legérdekesebb eleme, hogy a rendőrség, az ügyészség és a bíróságok úgy gondolták, kiterjeszthetik annak hatókörét.

Lehet csöndben maradni!

A hatósági személyek ennek jegyében büntetni kezdték mindazokat, akik valamilyen hivatalos személlyel, polgármesterrel, kormányzóval vagy akár az állami vállalatok vezetőjével szerintük meg nem engedhető formában megfogalmazott bírálatot gyakoroltak. A Kreml és az orosz parlament ezt érzékelve júliusban arra kérte a főügyészt, hogy tekintse át a folyamatban lévő ügyeket a túlzások lefaragása érdekében. Nem sokkal ezután a belügyminisztérium utasította a rendőrséget, hogy csak olyanokkal szemben alkalmazza a jogszabályt, akik Putyinnal, illetve a kormány, a parlament és a bíróságok tagjaival szemben tesznek közzé sértő megjegyzéseket.

Esetek és cechek

A független orosz emberjogi jogászokat tömörítő Agora szervezet jelentése szerint 45 esetben jártak el a hatóságok a márciusban elfogadott törvény nevében. Ebből 26 ügy kapcsolatos Putyinnal, amelyek közül az 18 esetben hoztak pénzbüntetéssel járó, kötelező jogi érvényű döntést.

Az első vétkes az északnyugati Karéliai régió Kalevala nevű kisvárosában élő Roman Vatanen volt, aki egy sor mémet posztolt az orosz Vkontaktye közösségi portálon. Ezek az államfőt tolvajnak, egyes milliárdos vagyonnal rendelkező barátait pedig parazitának és ördögfajzatnak ábrázolták. Ezért a beszólásért április végén 30 ezer rubeles bírságot szabtak ki a vétkesre.

A legnagyobb feltűnést a novgorodi régió Nyizsnyaja Visera településén élő Jurij Kartyizsev ügye keltette tovagyűrűző hatása miatt. A férfi a nemi kapcsolat trágár kifejezésével illette az államfőt a Vkontaktyén megjelent posztjában, ami később futótűzként terjedt az interneten. Az utóbbi körülményt bizonyára súlyosbító körülményként vette figyelembe a bíróság, amikor kiszabta 30 ezer rubeles bírságát. A büntetés ellen nagy flash mobon tiltakoztak az emberek.

A Sova Center emberjogi szervezet tudomása szerint további három embert meszeltek el a hatóságok pusztán azért, mert saját megjegyzésekkel kommentálták Kartyizsev posztját. Egyiküket, a szibériai Novokunyeckben lakó Igor Gorlanovot azért büntették mert, mert idézte Kartyizsevet, amit kiegészített egy Putyin-videóval, amelyen az államfő arról beszél, hogy Oroszországban bárki bármit mondhat az interneten.

Az arhangelszki Georgij Minyajev megúszta 15 ezer rubel bírsággal, miután gyengeelméjűnek minősítette Putyint, mellékelve azt a videót, amelyen az államfő egy teherautót vezetve felhajt a Krím félszigetet és Oroszországot összekötő új hídra a terhelési próbán. A vétkes szerint csak arra célzott, hogy az elnök nem kötötte be a biztonsági övet és több mint valószínű, hogy nem rendelkezik teherautó-vezetői jogosítvánnyal.

Melósokat büntettek

A Kreml szereti pusztán gőzös fejű értelmiségieknek bemutatni azokat, akik részt vettek az elmúlt hónapok nagy politikai demonstrációin Moszkvában és Szentpéterváron. A felségsértési törvénnyel azonban átlagembereket találtak meg Oroszország szegényebb régióiban. Az elmeszelt bírálók többsége kék galléros fizikai munkás volt. Lakóhelyük és életkoruk szerint olyan térségekben élnek, ahol el szokták csalni a választásokat. A Bloomberg publicistája szerint véleményük a Putyinnal szemben felszín alatt parázsló elégedetlenséget fejezi ki.

A Kreml azzal indokolta a felségsértési törvény elfogadását, hogy Európa más országaiban - például Németországban és Franciaországban - is vannak hasonló jogszabályok. Azt nem hangsúlyozzák, hogy alig alkalmazzák ezeket. Németországban például 2011-ben büntettek meg egy embert 600 euróra mert két tojást dobott Christian Wulff államfő felé. Franciaországban 2013-ban 30 eurós bírságot szabtak ki valakire, mert Nicolas Sarkozy elnököt sértő plakátot emelt a magasba.

Az utóbbi ügyben az Európai Emberjogi Bíróság a hozzá fellebbező demonstrálónak adott igazat, és eltörölte a bírságot. Hírek szerint az elmúlt időszak orosz "felségsértési ügyeiben" elítélt oroszok egy része is ehhez a fellebbviteli fórumhoz akar fordulni.