Belső nézeteltérésektől gyötört, zsugorodó befolyásával küszködő politikai erőnek mutatja be a nemzetközi sajtó az Európai Néppártot (EPP) a konzervatív pártcsalád zágrábi kongresszusáról szóló tudósításaiban. A Financial Times (FT) és a Reuters is megjegyzi, hogy míg korábban az Európai Parlament mandátumának 36 százalékát birtokolták, a májusi európai parlamenti választások után ez harmadával csökkent. A szavazók főként a Zöldeknek és az euroszkeptikus pártoknak adták a Néppárt korábbi képviselői helyeit.

Az előzetes jelentések szerint három kiemelkedő napirendi pontja volt a tanácskozásnak. Az első az EPP új elnökének megválasztása (Donald Tusk, az Európai Tanács leköszönő elnöke szerezte meg a posztot), a második a Zöldek előretörésére adandó válasz (miközben a környezetvédők támogatottsága az egyre elviselhetetlenebb időjárás miatt erősödik, az európai vállalatokat aggasztják a költségeiket növelő, egyre szigorúbb környezetvédelmi szabályok), a harmadik az EU bővítésével kapcsolatos külön álláspontont megfogalmazása (a Néppárt egyértelműen bővítéspárti, míg az Európai Tanács nemrégen ez ellen foglalt állást).

Kapcsolódó

A kongresszus első napja után azonban nem ezekről szóltak a beszámolók, hanem a Fidesz kizárásának ügyéről és az új EPP-elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett üzeneteiről. A sajtójelentések alapján korábban úgy tűnt, hogy az EPP nem sieti el a magyar kormánypárttal folytatott vitája rendezését, ám ez a kérdés láthatóan fontosabb, mint amire számítani lehetett.

Emelkedő csillag

A Reuters az európai politika emelkedő csillagaként mutatja be Donald Tuskot. Hétéves kormányzásával Lengyelország leghosszabban szolgáló miniszterelnöke volt a rendszerváltás óta (szemben Magyarországgal Lengyelországban elaprózottak voltak a kormányzati ciklusok, 17 miniszterelnök váltotta egymást 30 év alatt), aki nem zavartatja magát attól, hogy nyers és tömör stílusáról ismert kollégái körében. Erre utalt, amikor megválasztása előtti beszédét azzal kezdte, hogy emlékeztette hallgatóságát: 25 éve dolgozik velük együtt, ezért ismerhetik jó és rossz tulajdonságait.

Februárban azzal keltett feltűnést, hogy azt mondta: külön helye van a pokolban azoknak a brit politikusoknak, akik az EU-val kötendő válási megállapodás nélkül, azaz a súlyos gazdasági következményekkel járó kemény brexitet vállalva akarják kivinni az országukat az unióból. Néhány napja még erősebben odaszúrt a brit vezetésnek, azt mondta, hogy az EU-n kívül kerülő Egyesült Királyság másodrendű szereplője lesz a nemzetközi politikai életnek.

Az első a Fidesz

A Reuters ezután nem a környezetvédők előretörésének veszélyét vagy az EU-bővítés ügyét helyezi az első helyre Tusk megoldandó feladatai között, hanem azt, hogy rendeznie kell a Fidesz ügyét. Magyarán a vezetésével meg kell hozni a döntést arról, maradhat-e a magyar kormánypárt az EPP tagja vagy sem. Akárcsak az FT vagy a Deutsche Welle (DW), a nemzetközi hírügynökség is emlékeztet arra, hogy a pártcsalád megosztott az ügyben, ám úgy tűnik, Tusknak nincsenek kétségei.

A DW idézi az új pártelnök twitterüzenetét, amely szerint a konzervatív pártcsalád nem adhat teret politikai populistáknak, manipulátoroknak és autokratáknak, akik azt akarják elhitetni az emberekkel, hogy a szabadságot, a liberális demokráciát, a jog uralmát és a hatékony kormányzást nem lehet összeegyeztetni azzal az igényükkel, hogy biztonságban éljenek, megvédjék az országaik határait.

Ha nem lett volna világos, kire céloz, még azt is megjegyezte: van, aki keményen dolgozik azon, hogy kerítést építsen és bevándorlásellenes propagandaháborút folytasson. "Én kész vagyok harcolni, és remélem ti is készen vagytok" - zárta le a magyar kormányfőnek szóló üzenetét, amit az FT úgy értelmez, hogy Tusk kesztyűt dobott az EPP-n belüli populisták és nacionalisták elé.

Rossz hír Orbánnak

Az FT idézi Steven Van Hecke politológus professzort, aki szerint nem teljesen világos, hogy Orbán Viktor mit is akar pontosan, de ha azt szeretné, hogy a Fidesz az EPP tagja maradjon, akkor Donald Tusk megválasztása rossz hír neki. Ezt erősíti Manfred Weber, a Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője megjegyzése. Szerinte a magyar kormányfőn áll, hogy a pártcsaládon belül akarja-e tartani a pártját, ha igen, akkor nem kell oldania "a problémákat", bár egyelőre nem lát pozitív fejleményeket. Az EPP elvárásai világosak - tette hozzá a politikus.

Weber elismeri, hogy az Európai Néppárt nagyon nehéz helyzetbe került. Az EPP, akárcsak a többi nap párt Európában nehezen tudja fenntartani azt az imázsát, hogy működik a néppárti modell, amely hidat tud verni a különböző társadalmi téregek, az eltérő munkaadói-munkavállalói érdekek, a jómódúak és a segítségre szorulók között. Az európai parlamenti választás eredményeként a korábbinál szétaprózottabb lett az európai pártrendszer.