Vajon képes lesz-e Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, volt lengyel miniszterelnök az Európai Néppárt (EPP) élén felrázni a pártcsaládot, amely évtizedeken át Európa dominás politikai ereje volt? - teszi fel a cseppet sem költői kérdést Slam Fleming és Mehreen Khan, a Financial Times (FT) külpolitikai szakíró párosa. Cikküknek azt a címet adták, hogy "Tusk új kihívása: Orbán Viktor". Donald Tuskot az EPP szerdán kezdődő kétnapos konferencián várhatóan megválasztják a Néppárt elnökének.

A bevezető mondat nem azt jelenti, hogy a jobbközép pártcsalád befolyása ne lenne továbbra is erős az európai politikára, éppen ellenkezőleg: jelenleg is az EPP adja az Európai Parlament legnépesebb frakcióját, egyben ez a párcsalád mondható a legszervezettebbnek. Ugyanakkor az idén májusi európai parlamenti választáson harmadával kevesebb mandátumot szerztek, mint öt évvel ezelőtt, miközben liberális, nacionalista-populista és zöld ellenfeleik megerősödtek a Néppárt (illetve az európai balközép) rovására.

Kapcsolódó

Angela Merkel német kancellár, aki másfél évtizeden át kiemelkedő vezetője volt az európai konzervatívoknak, lassan, de biztosan veszít befolyásából Európában és Németországban is, Ursula von der Leyen volt német hadügyminisztert, szintén az EPP tagját, csak minimális többséggel választotta meg az Európai Parlament az Európai Bizottság elnökének. Ezzel egyidejűleg a kelet-közép-európai tagpártok számának növekedésével a Néppárt súlypontja keletre tolódott és az Európa keleti felén létrejött pártok nem osztoznak nyugati társaikkal azok nyugat-európai kereszténydemokrata hagyományain. Tusknak összességében új közös politikai irányt és identitást kell adnia a sokféle nemzeti pártnak.

A legnagyobb kihívás

A feladatok között szerepel egyebek mellett, hogy az EPP-nek választ kell adnia Európa zöld mozgalmának egyre erősödő befolyására és a migráció jelentette kihívásra. Az FT szakírói szerint azonban ezek a fogós problémák elhalványulnak amellett a ketyegő bomba mellett, hogy miként kezeli a Néppárt Orbán Viktort, Magyarország miniszterelnökét és a Fideszt, amelynek tagságát márciusban felfüggesztették.

A velük kapcsolatos döntés segíteni fog meghatározni, milyen karakterű pártszövetség az EPP, illetve hogy elmozdul-e a radikális jobboldal felé vagy sem. Sokan a Fidesz kizárását szorgalmazzák, miután azzal vádolják a magyar kormánypártot, hogy aláássa a jog uralmát Magyarországon. Kicsapta a biztosítékok a Néppártnál a magyar kormány tavaszi lejáratókampánya Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság néppárti elnöke ellen.

A mostani kongresszuson nem veszik napirendre a kérdést, de a pártcsaládban egyetértés van abban, hogy az ezzel kapcsolatos döntésnek súlyos hatása lesz a Néppárt a politikai karakterére, s ezzel külső megítélésére is. "Nagyon veszélyes útra léphet az EPP, ha ebben az ügyben nem hoz határozott döntést" - véli Sara Hagemann, a London School of Economics európai politikával foglakozó professzora.

Tuskra vár a feladat

Tusk, aki jól ismert ellenfele hazája radikális jobboldali kormánypártjának, a Jog és Igazságosságnak, korábban határozottan elutasította az Orbán-féle politikát. Az FT cikke idézi fél évvel ezelőtti mondatait, amelyekben nyilvánvalóan a magyar miniszterelnökre célozva azt, mondta, hogy ha valaki a nyugati liberális demokráciát keleti autoritárius demokráciával akarja helyettesíteni, az nem kereszténydemokrata.

Az EPP mélyen megosztott azzal kapcsolatban, mi legyen Orbán és a Fidesz sorsa. Lehetőleg megtartanák a magyar kormánypárt európai parlamenti képviselőinek több mint egy tucat szavazatát az parlamentben. Ha Orbán távozásra kényszerülne, akkor várhatóan a nacionalista jobboldali radikálisok felé vinné a pártját. Az FT idézi a román Siegfried Murseant, az EPP parlamenti frakcióvezető-helyettesét, aki az Egyesült Királyság és az EU válásához, azaz a brexithez hasonlítja az EPP és a Fidesz válását. A fidexit destabilizáló hatással lenne mindkét félre, a szakítással mindketten vesztenének.