Figyelemre méltó eredményekre jutott egy nemzetközi felmérés, amely az pénzkiadó automatákra leselkedő veszélyeket foglalja össze - írja az itcafe.hu technológiai szakportál, az Europol kiberbűnözési központja (European Cybercrime Centre - EC3) és Trend Micro által készített közös kutatásra hivatkozva.

Profibbak a bűnőzők

A jelentés szerint az ATM-eket és az ATM-hálózatokat érő támadások minősége és mennyisége is jelentősen megnőtt. Bár a hatóságok tesznek lépéseket és harcolnak a bűnözőkkel, de utóbbiaknak olyan jelentős erőforrásaik és pénzügyi támogatásuk van, hogy mindig lépéselőnyben vannak.

Korábban a bűnözőknek fizikailag is el kellet érniük a pénzkiadó automatákat, az ATM-eket ahhoz, hogy kártékony kódokat juttassanak a gépekben, ma már egyre gyakrabban az elektronikus hálózatokon keresztül támadják azokat és sokkal kifinomultabb módszerekkel dolgoznak. A támadók a bankok rendszereibe igyekeznek bejutni és többek között az ATM-eket is célba veszik. Nem csak pénzt lopnak, hanem személyes adatokat igyekeznek kiszedni a hálózatokból, ezen belül az ATM-es rendszerekből.

Vannak hiányosságok

A kutatás készítő szakemberek közölték, hogy bár vannak komoly és szigorú biztonsági előírások és megoldások, ezeket nem minden esetben építették be a rendszereikbe a pénzintézetek. Szerintük elengedhetetlen, hogy a jelenleginél sokkal komolyabb összegeket és erőforrásokat biztosítsanak a kiberbűnözés kockázatainak csökkentésére. A kockázatok és a károk mérsékléséhez pedig szükség van arra, hogy a bűnüldöző szervek és a pénzintézetek a mostaninál sokkal szorosabban működjenek együtt. Az itcafe cikkéből kiderül az is, hogy a nyilvánosságra hozott jelentés mellett készült egy, a kutatásra épülő nem nyilvános jelentés is, amely technikai részleteket és tanácsokat tartalmaz, ezt pedig megküldik a hatóságoknak, a pénzintézeteknek, illetve az IT-biztonsági vállalatoknak is.

Óriási piac

A figyelmeztetés azért is fontos, mert óriási piacról van szó. Az Európai Központi Bank adatai szerint tavaly több mint 1500 milliárd euró - tavalyi átlagárfolyamon számolva - 467 ezer milliárd, azaz 467 billió forint értékben végeztek készpénzes tranzakciókat az Európában elérhető több mint 440 ezer ATM-mel. Ezen belül Magyarországon közel 7000 milliárd forint volt a tranzakciók összértéke.

Az első félév végén egyébként a hivatalos jegybanki adatok szerint Magyarországon 5050 darab ATM volt elérhető, ez egyébként némi emelkedést jelent a korábbi évekhez képest, 2016 végén ugyanis 4995, 2010 végén pedig 4827 darabból állt az ATM-hálózat.

Kevés a csalás Magyarországon

A magyar jegybank vonatkozó jelentése szerint 2016-ban folytatódott a korábbi évek tendenciája, amelyet a készpénzfelvételi tranzakciók csökkenő darabszáma és csekély mértékben emelkedő összértéke jellemez. Jelentős különbség mutatkozik az elsősorban a lakossági ügyfelek által használt és a készpénzfelvételi ügyletek közel 98 százalékát jelentő ATM-es tranzakciók és a főleg vállalati ügyfelek által igénybe vett bankfióki POS-terminálos készpénzfelvételek átlagértéke között. Míg a készpénzkiadó automatáknál lebonyolított tranzakciók átlagértéke nem érte el a 61 ezer forintot, addig ugyanez az érték a bankfióki ügyleteknél meghaladta a 230 ezer forintot.

Bár az említett jelentés szerint növekednek a kockázatok, egyelőre a magyar helyzet kedvezőnek mondható a csalások szempontjából. A jegybank szerint a bankkártyás visszaélések, csalások aránya Magyarországon alacsonynak mondható. Az MNB az összes visszaélésről vezet statisztikát, az nem derül ki belőle, hogy ezen belül mennyi a kifejezetten ATM-ekhez kötődő visszaélés. Az MNB jelentése szerint bár a visszaélések száma nőtt növekedtek 2016-ban, azonban azok száma és az ezekkel okozott kár a teljes fizetési kártyás forgalomhoz képest rendkívül alacsony szinten maradt. 2016 első kilenc hónapjában körülbelül 25 ezer bankkártyás visszaélést regisztrálták összesen 836 millió forint értékben. Ez 50 százalékos emelkedést jelent éves szinten, de az összesített forgalomhoz képest 0,01 százalékos arányt jelentettek.

A visszaélések elsősorban a bankkártyák fizikai jelenlétét nem igénylő online vásárlásokat érintették. visszaélési fajtákat tekintve a kártya. Az internetes vásárlási tranzakciókhoz kötődött az okozott kár 72 százaléka,  szemben az egy évvel korábbi 65 százalékos aránnyal. A jegybanki adatok szerint a bankkártya csalásokkal okozott kárnak a alig 10 százalékát viselték a kártyatulajdonosok, 90 százalékát a kártyakibocsátók és a bankok állták.