A kelet-, kelet-közép- és dél-európai régió országai csak halvány gazdasági kilábalásra számíthatnak 2014-ben, gyengébb teljesítményt produkálhatnak, mint a világ többi feltörekvő térségeinek államai, sőt még nagyobb nyugati kereskedelmi partnereiktől is elmaradhat fellendülésük - jelentette ki Aasim Husain, az IMF igazgatóhelyettese a Reuters tudósítása szerint.
A Valutaalap európai osztálya elismételte azt az ismert aggodalmat, amely szerint a nagy folyó fizetési és költségvetési egyensúlyhiánnyal bajlódó államokra csapást mérhet a fejlett országok monetáris enyhítési politikájának visszavonása.
A régióban fékezi a növekedést a bankokban felhalmozódó behajthatatlan hitelállomány. Ezek értéke ugyanakkor idén elérheti csúcsát, feltéve, hogy folytatódik a GDP bővülése. Nagy ugrásra emellett azért sem érdemes számítani, mert a térségbe még mindig jóval kevesebb tőke áramlik, mint a válság előtt. A pénzügyi szektor domináns, külföldi tulajdonú bankjai tőkefelhalmozási üzemmódban vannak, így összességében kevés az új befektetés.
Mihez képest
Husain elég jó becslésnek tartja, hogy a régió GDP-je 2,5 százalékkal növekedhet 2014-ben, ami jobb a 2013-as 1,75 százaléknál, ugyanakkor messze elmarad a pénzügyi válság előtti öt százaléktól. A világ többi feltörekvő piacán idén is átlag 4-5 százalékos bővülést vár az IMF.
A válság utáni megnövelt tőkekövetelmények teljesítése érdekében a külföldi bankok visszafogják régiós leányaik funding for lending típusú hitelezését, azaz az olyan kölcsönök nyújtását, amelyet a leánybankoknak tovább kell adniuk ügyfeleiknek. Külföldi kölcsönök híján a pénzintézeteknek jobban kell támaszkodniuk a helyi forrásokra.
Mit hoz a tapír?
Túlzottnak bizonyultak a korábbi aggodalmak azzal kapcsolatban, milyen hatással lesz a feltörekvő államok kötvénypiacára az amerikai Fed monetáris enyhítésének fokozatos visszavonása - mondta Husain. Ez azonban nem jelenti azt, hogy túl lennénk a tapír (tapering) lehetséges kellemetlen hatásain - tette hozzá. A nagy folyó fizetési mérleggel és költségvetési hiánnyal küszködő országok különösen nehéz helyzetben vannak.
A legnagyobb kockázat Törökország, Ukrajna és Szerbia esetén mutatkozik - ezek kötvénypiaca reagált a legérzékenyebben a Fed elnökének 2013 közepén elhangzott kijelentésére, miszerint megkezdik a monetáris enyhítés visszavonását. A legnagyobb fiskális finanszírozási szükséglettel szembesülő országok - Magyarország, Horvátország, Szerbia és Ukrajna - sérülékenyebb a régió más gazdaságainál.
A legkevesebb, ami történhet, hogy kötvénypiacaikon nagyobb turbulenciák jelentkeznek, ha a piacok újra olyan rángásokkal reagálnak a tapír következő lépéseire, mint amilyeneket a múlt év közepén láthattunk. Ugyanakkor a monetáris enyhítés visszavonása a gazdasági növekedés erősödésével párhuzamosan történhet, aminek minden ország előnyét láthatja. Ez ellensúlyozhatja a hitelköltségek emelkedését.