A Magyar Nemzeti Bank tegnapi döntése, amellyel augusztus után ismét csökkentette alapkamatát, kétségeket ébreszt az ország monetáris politikájával kapcsolatban. Miután az infláció még mindig közel hat százalék, ami kétszerese az MNB céljának, az újabb vágás világosan jelzi, hogy jegybank az árstabilitásról a növekedés serkentésére helyezte a hangsúlyt - írja egybehangzóan a Financial Times (FT) és a Wall Street Journal. Az előbbi lap internetes blogja emlékeztet rá, hogy a 6,5 százalékos kamat még mindig a legmagasabb Európában.
Mindkét forrás megemlíti azokat a véleményeket, amelyek szerint a monetáris tanács "külső", azaz Orbán Viktor miniszterelnök által kinevezett tagjai tekinthetők a testület galambjainak, akik buzgón serkentenék a növekedést ahelyett, hogy az inflációs cél elérésére koncentrálnának. Az FT azokról a feltételezésekről is ír, amelyek szerint a kormány tagjai világossá tehették a monetáris tanácsba delegált "saját embereiknek", hogy támogatniuk kell a rezsim növekedési mantráját. A döntéshozók a korábbinál jobb európai környezetre alapozva úgy láhatták, megúszhatják, ha engednek a nyomásnak.
Le vannak sajnálva
Az a tény, hogy az MNB apparátusa és az elemzők továbbra is erősen aggódnak a magas infláció miatt - a háromszázalékos célt a Nomura International szerint csak 2014 második negyedévében, az MNB prognózisa szerint csak 2014 második felében lehet elérni - nem számít - idézi Peter Attard Montaltót, a Nomura feltörekvő piaci elemzőjét az FT.
A "külsős" tagok igazoltnak vélik a kamatcsökkentést, mivel úgy látják, hogy az árakat nem mélyen gyökerező tényezők hajtják fel. Az adóváltozások hatását kiszűrve mért maginfláció csak 1,8 százalék volt augusztusban és várhatóan átlag 2,1 százalék lesz az év egészében. Ezek a számok mélyen a cél alatt vannak.
Magyarország fekete doboz
Ha a piaci hangulat megváltozik, akkor a magyar valuta és hitelbiztosítási felár (cds) - nem először - nagyon komoly nyomás alá kerülhet. Az FT hosszasan idézi Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzőjének értékelését, amit az magyar gazdaság irányítói bizonyára nem tesznek az ablakba.
A tegnapi döntéssel az MNB feladta az inflációs célkövetést, mint a magyar monetáris politika alapját, ami sebet ejtett döntéshozatalának hitelességén. A monetáris politika minősége romlott, és úgy tűnik, közelebb került a nagyobb részben kiszámíthatatlan, ad-hoc működéshez.
A magyar gazdaságirányítás - a fiskális és a monetáris egyaránt - ezzel egyre inkább fekete dobozzá válik: a külső szemlélők egyre kiszámíthatatlanabbnak tarják a lépések mögött lévő megfontolásokat.
Lesz ne mulass!
Összességében ez nem jó jel, és ha a folyamatok ezen a vágányon haladnak tovább, akkor egyre közelebb kerülünk a kockázatnak egy olyan magas szintjéhez, amely önmagában negatív gazdasági következményekkel jár. Elmaradnak az új befektetések, sokba kerül az adósság újrafinanszírozásának költsége stb. - derül ki Török érveléséből.
Ha az elemzőnek igaza lesz - teszi hozzá az FT -, akkor Orbán Viktor és a piacok következő összecsapása hamarosan bekövetkezhet. A magyar kormányfő megbánhatja, hogy újra és újra eltolta a tárgyalások kezdetét az IMF-fel és az EU-val egy elővigyázatossági hitel felvételéről.