Magyarország nemrégiben az alkotmány negyedik módosításával került a lapok címoldalaira, amely a bírálók szerint gyengítheti a demokráciát, a befektetők nézőpontjából azonban nem ez a legnagyobb gond, hanem a kormány elhúzódó harca az energiaszolgáltatókkal és a bankokkal. Orbán Viktor miniszterelnök intézkedései veszélyeztetik az ország kedvező befektetési megítélését - kezdi a Magyarországon kialakult üzleti környezetről szóló összefoglalóját a Financial Times (FT) régiós ügyekben illetékes szerkesztője.
Orbán Viktort lázító kormányfőnek nevezi annak alapján, hogy botrányosnak minősítette a tízszázalékos rezsicsökkentésről szóló kormányzati beavatkozást jogszerűtlennek találó bírósági döntést. Ezt követte a jogszabályok hozzáigazítása a kormány akaratához, miközben újraállamosították a gáztározókat, ami Orbán szerint segíteni fog abban, hogy Magyarország kedvezőbb gázárakat érjen el a Gazprommal folytatott alkuban. Az intézkedés bírálói vitatják ezt az összefüggést.
A lejtmenet 2010-ben kezdődött
Magyarország kedvező befektetői megítélése 2010-ben kezdett megváltozni, amikor az Orbán-kormány bevezette az EU legnagyobb bankadóját, továbbá az energia- és a távközlési cégeket terhelő úgynevezett válságadókat. Minden megterhelt cég olyan ágazathoz tartozik, amelyben a külföldi tulajdonú vállalatok vannak többségben. A cél - engedve Brüsszel nyomásának - a költségvetési hiány lefaragása volt, ám eközben alacsony egykulcsos személyi jövedelemadót vezettek be - állítja szembe a kormány intézkedéseit az FT szakírója.
A külföldi cégek korábban visszafogottan reagáltak: jelezték gondjaikat az EU-nak és vezetőik magánbeszélgetéseken panaszkodtak, ám tartózkodtak a nyilvános bírálattól. Ez az utóbbi időben megváltozott. Az német RWE energiaszolgáltató közölte, hogy idén felére vágja magyarországi befektetéseit, az Intesa Sanpaolo, Olaszország legnagyobb kereskedelmi bankjának vezérigazgatója pedig egyfajta rémálomnak minősítette a magyarországi helyzetet és itteni tevékenysége leépítését fontolgatja.
Buldózer kormány
Az energiaszolgáltatók készek az együttműködésre. Tisztában vannak azzal, hogy az energiaárak a keresetekhez képest magasak, ám a megoldás nem az, hogy a kormány a cégeket veszteségessé tevő feltételeket szab. Átfogó reformokra lenne szükség. Budapest azonban ehelyett egyoldalú és időnként ad hoc lépéseket tesz. Az IHS Global Insight tanácsadó cég elképesztőnek minősítette az árintézkedéseket, mondván: a kormány - kevéssé törődve a jog uralmával és a tulajdon szentségével - a törvényt változtatta meg, hogy lebuldózerezze a piaci szereplők ellenállását.
Budapest szerint az energia elosztásának - szemben a termeléssel - nonprofit alapon kellene működnie. A külföldi szolgáltatók azonban visszaveszik befektetéseiket vagy kivonulnak a piacról, ha nem tudnak kellő megtérülést elérni. Végeredményben az energetikai infrastruktúra lerobbanhat, ami megnöveli az üzemeltetési költségeket. Az ágazatba irányuló befektetések a 2010-es 247 milliárd forintról 2012-re 150 milliárdra estek. A bankoknál hasonló a helyzet: teljes hitelkihelyezésük tavaly 17 százalékkal maradt el a 2011-estól. A nagy cégekkel folytatott öklözés biztosan növeli Orbán Viktor népszerűségét, ennek azonban a befektetések elmaradásával, a gazdasági kilátások romlásával fizeti meg az árát Magyarország - írja az FT.