A finn kormányfő úgy fogalmazott: "Fontos, hogy a garancialetétet kifizessék, ahogy az is, hogy ez az intézkedés ne ártson más országoknak. Minderről tárgyalások folynak jelenleg is".

Katainen szerint a jelenlegi, a két ország által elfogadott megoldás technikai értelemben megbízható, bár a kérdéssel kapcsolatosan alapvetően nyitottak a további tárgyalásokra. "Így vagy úgy, de a kérdés megoldódik. A jelenlegi modellt vagy elfogadják, vagy módosítják" - tette hozzá.

Hétfőn Martin Kreienbaum, a német pénzügyminisztérium szóvivője az eddigi legélesebb hangnemben bírálta a finn-görög megállapodást és arról tájékoztatott, hogy valamennyi euróövezeti tagállamnak jóvá kell hagynia azt. Kijelentette, hogy az ilyen szerződések nem jelenthetnek terhet a többi, mentőcsomagban résztvevő államnak.

Steffen Seibert német kormányszóvivő pedig a hétfői eseményen arról tájékoztatott, hogy Berlin még nem látta a kérdéses szerződést és hangsúlyozta, hogy "Görögországnak és Finnországnak meg kell magyarázniuk a szerződést euróövezeti társaiknak". Kérdéses, hogy az ilyen különleges, egyes tagállamok számára létrehozott megoldások ügyében születhet-e kompromisszum az euróövezeti tagállamok között - tette hozzá.

Athén az elmúlt héten jelentette be, hogy a július 21-i euróövezeti csúcstalálkozón született elvi megállapodásnak megfelelően döntés született Finnországgal a pénzügyi segélyért cserébe lekötendő biztosítékról. Ennek értelmében Görögország 500 millió eurót helyez el egy letéti számlára, az összeget Finnország a legjobb osztályzatú államkötvényekbe fekteti 25 évig. A tőke és az ennyi idő alatt felhalmozott kamat összege megfelel a görög hitelcsomaghoz való hozzájárulás összegének, azaz 1,6-1,8 milliárd eurónak.

Az előző héten, a finn-görög bejelentést követően többek között Ausztria, Hollandia és Szlovákia is bejelentette, hogy garancialetétet vár el a támogatása ellenében.