Finnország érvényesíteni akarja azt a brüsszeli tervet, amely szerint meg lehet tagadni azoknak az uniós tagállamoknak az EU-s pénzügyi támogatásait, amelyekben megsértik a jog uralmának elvét. Ezzel látványos csatát kezdeményez az EU soros elnökeként néhány kelet-közép-európai tagállammal - kezdi a helsinki tervek ismertetését a Financial Times. Tytti Tuppurinen EU-ügyi miniszter szerint a jogállamiság érvényesülésének óriási a jelentősége, mivel a világon számos többé-kevésbé totalitárius rezsim alakult ki.

Helsinki hat hónapos EU-elnöksége egyik legfontosabb céljának tartja a jogállamiság megsértésének visszaszorítását, amivel máris kivívta Budapest és Varsó haragját. Lengyelország és Magyarország ellen ugyanis vizsgálatok folynak azzal a váddal, hogy megsértik az uniós alapjogokat és értékeket. Tuppurainen hangsúlyozza ugyanakkor, hogy nem akarnak ujjal mutogatni egyik EU-tagállamra sem. "Nem akarunk pénzt elvenni bizonyos országoktól, pusztán egy megelőző szabályról lenne szó, amely minden tagállamra egyformán vonatkozna" - mondta a Financial Timesnak.

Kapcsolódó

Menni fog

A finn EU-ügyi miniszter biztos benne, hogy a 2021-től induló új uniós költségvetés kifizetéseit hozzá fogják kötni a jogállamiság érvényesítéséhez, mivel ez a javaslat bírja a nyugat- és az észak-európai országok támogatását. Ezeknek az államoknak elegük van abból, hogy az EU-nak alig vannak eszközei arra, hogy megfékezze az unión belül terjedő illiberális tendenciákat.

Finnország ezért további intézkedésként javasolja, hogy rendszeres vitákat tartsanak az uniós országok jogállami helyzetéről a közösségben. Ugyanakkor egyelőre kérdéses, hogy a közös költségvetés elosztását milyen mértékben kötik majd hozzá ahhoz, hogy a jogosult országokban miként érvényesül a jog uralmának elve.

Magyar támadás

A Financial Times emlékeztet rá, hogy Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a finn elnökség kezdete óta támadja Helsinkit. Például megjegyezte, hogy Finnországban nincs alkotmánybíróság és a bírákat az államfő nevezi ki az igazságügyi miniszter javaslata alapján. (Az utóbbival vélhetően a Lengyelország esetén kifogásolt igazságügyi reformra utalt, amely szerint a parlament bízná meg a bírákat a kormány javaslata alapján. A különbség az, hogy a finn elnököt önálló választáson választják meg, így független a parlamenttől. Az a körülmény, hogy Finnországban nincs alkotmánybíróság, pusztán annyit jelent, hogy az alkotmányos panaszokat egyéni keresetekben lehet bíróság elé vinni - a szerk.)

Varga Judit igazságügyi miniszter a napokban jelentette ki, hogy Budapest meg fogja vétózni az EU-s költségvetés elfogadását, ha annak kifizetéseit jogállamisági kritériumokhoz kötik. A kelet-közép-európai tagállamok a közös pénz nagy nettó haszonélvezői, ezért ezek lehetnek a kifizetések korlátozásának legnagyobb vesztesei.

Óvatos lengyelek

Konrad Szymanski, az EU-s ügyekért felelős lengyel államtitkár annyit reagált a finn törekvésre, hogy a jogállamiság érvényesítése ugyanolyan fontos Lengyelországnak, mint Finnországnak. Hozzátette ehhez, hogy a jogi vitákat jogi úton kell rendezni, nem politikai módszerekkel. A célzott politikai akciók kiélezhetik a közös büdzsé körüli vitákat, miközben kompromisszumokra lenne szükség. Pawel Jablonski, a miniszterelnök, Mateusz Morawiecki tanácsadója hozzátette még ehhez, hogy a jogállamisági kritérium alkalmazása teszteli azt az elvet, hogy a kifizetési feltételeknek objektíveknek kell lenniük.

Lengyelország ellen az uniós alapszerződés 7. cikkelye szerinti eljárás indult az igazságügyi reform miatt, aminek legsúlyosabb következményeként az EU-tagállamok vezetőinek egyhangú döntésével megvonhatják Varsó szavazati jogát az uniós testületeken. Morawiecki 2017-es kormányfővé választása után a kormány engedményeket tett Brüsszelnek, aminek eredményeként az eljárás elvesztette lendületét. Ugyanakkor az Európai Bíróság az elmúlt hónapokban a reform számos elemét támadta, így ősszel további fejlemények várhatók.