A legnagyobb európai hitelminősítő pénteken Londonban közölte, hogy Görögország hosszú futamidejű szuverén hazai és küladósságának osztályzatát az eddig is rendkívüli befektetői kockázatokra figyelmeztető "C"-ről korlátozott mértékben nem törlesztői - restricted default, "RD" - szintre süllyesztette tovább.

A Fitch Ratings a leminősítés indoklásában közölte: az adósságcsere-program szuverén nem törlesztői eseménynek számít a cég által az értékvesztéssel járó adósságcsere-tranzakciókra - distressed debt exchange, DDE - érvényben tartott besorolási kritériumok alapján.

A cég közölte azt is, hogy a magánbefektetőknek meghirdetett adósságcsere-tenderbe bevitt, görög jogi szabályozás hatálya alá tartozó szuverén kötvénysorozatok besorolását "C"-ről "D"-re - default, vagyis nem törlesztő szintre - rontotta. Ez az osztályzat addig marad érvényben, amíg a Görögországra mint szuverén adósra most megállapított "RD" érvényes.

Visszaemelés jön

A Fitch az adósságcsere lebonyolítása után vissza fogja emelni a görög szuverén besorolást az "RD" szintről, az új adósságpapírokra pedig olyan osztályzatot állapít majd meg, amely megítélése szerint megfelel majd a DDE-epizódot követő görög adósprofilnak. Ezek az új görög adósosztályzatok valószínűleg a spekulatív besorolási sáv alacsony tartományában lesznek - közölte a pénteki leminősítéshez fűzött elemzésében a Fitch Ratings.

Egy másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Standard & Poor's már a múlt héten "SD"-re - selective default, vagyis szelektív nem törlesztő kategóriába - sorolta át Görögországot, arra hivatkozva, hogy a görög kormány az adósságátrendezés során egyes államkötvény-sorozatokra visszamenőleges hatállyal kollektív fellépési záradékot kíván érvényesíteni.

A kollektív fellépési záradék (collective action clause) azt jelenti, hogy a szuverén görög adósságot tartó magánbefektetők meghatározott hányada megállapodásra juthat a kötvénykibocsátóval - vagyis a görög kormánnyal - a hitelfeltételek módosításáról, és e döntés a befektetők mindegyikére kötelező.

A Standard & Poor's a leminősítéshez fűzött elemzésében közölte, hogy megítélése szerint a kollektív fellépési záradék visszamenőleges alkalmazása érdemben módosítja az érintett adóssághányad eredeti feltételeit. Ezt a hitelminősítő értékvesztéssel járó adósságátrendezésnek - distressed debt restructuring - tartja, és kritériumai alapján ez alapot ad arra, hogy a görög államadós-osztályzatot szelektív nem törlesztő, a kollektív fellépési záradék által érintett görög szuverén kötvénykötelezettség-hányadot pedig nem teljesítő - "D" - szintre sorolja vissza.

A világ legnagyobb hitelminősítő csoportja, a Moody's Investors Service - ugyanilyen indoklással - a nála lehetséges legrosszabb adóskockázati osztályzatra, "C"-re minősítette vissza minap a görög besorolást.

Az utolsó helyen

A legutóbbi hitelminősítői lépések nyomán Görögország államadós-osztályzatai messze a legrosszabbak az egész világon.

Londoni pénzügyi elemzők pénteki értékelései szerint ráadásul az adósságátrendezés - jóllehet a görög kormány pénteki bejelentése szerint a magánbefektetők 85,8 százaléka jelezte részvételi hajlandóságát az előző esti határidőig - szinte biztosan nem fogja az EU/IMF-segélyprogramban meghatározott szintre csökkenteni a görög adósságrátát.

A Commerzbank közgazdászai befektetőknek összeállított, pénteken Londonban ismertetett helyzetértékelésükben közölték: az elmúlt két év tapasztalatai alapján kétlik, hogy az adósságátrendezés által nyert időt Görögország ki tudja használni a talpra állást akadályozó két fő probléma megoldására, vagyis "a túlméretezett, hatékonyság nélkül működő és részben korrupt" közszféra teljes körű reformjára, valamint a görög gazdaság versenyképességének helyreállítására.

A cég elemzői szerint még az is bizonytalan, hogy a heves ellenállás közepette a kormány egyáltalán be tudja-e vezetni ezeket a reformokat, emellett "teljesen nyitott kérdés" az is, hogy az áprilisi választások után meglesz-e a megígért reformokhoz szükséges politikai többség.

A Commerzbank szakelemzői mindezek alapján "meglehetősen valószínűtlennek" nevezték, hogy Görögország a 2020-as határidőig az IMF által követelt 120 százalék körüli szintre tudja csökkenteni GDP-arányos államadósság-rátáját.

A cég szerint az IMF "nagyon derűlátó" növekedési és hiány-feltételezésekre" építette görög adósságfenntarthatósági elemzését. Ha ugyanis a görög gazdaság évente átlagosan csak 0,4 százalékkal növekszik a 2012-2020 közötti időszakban a hivatalosan feltételezett 0,9 százalék helyett, akkor a görög államadósság-ráta még 2020-ban is a GDP-érték 127 százaléka lesz. Ha pedig a kamatkötelezettségek teljesítése előtt számolt elsődleges államháztartási többletek átlaga 1,7 százalék lesz a tervezett 2,2 százalék helyett, akkor 2020-ban a görög államadósság-ráta 129 százalék lesz a Commerzbank elemzőinek pénteken ismertetett számítási modellje szerint.

A ház szerint ebben az esetben az IMF valószínűleg újabb adósságátrendezést követelne a további pénzügyi segítség fejében.