A koronavírus-járvány lecsengésének legbiztosabb jele, hogy a londoni Wembley stadionban éppen annyi popkoncertet rendeznek idén, ahány focimeccset – írja Will Page, a Tarzan Economics című könyv szerzője, a Bubble Trouble podcast társházigazdája a Financial Timeson megjelent cikkében. És ez egy olyan évben történik, amely nem szűkölködik focieseményekben. Ezzel együtt a Wembley 16 meccsének nem mindegyikét játsszák telt ház előtt, míg a 16 koncertre mind egy szálig elfogytak a jegyek.

A futball brit szentélyébe ezzel összesen 1,3 millió beugrót értékesítettek ezen a nyáron, ami megfelel Skócia két nagyvárosa, Edinburgh és Glasgow lakosságának együttvéve. És ezek üzletileg értékesebb események, ugyanis míg a focimeccsek alatt főként a szünetekben fogynak az enni- és innivalók, a koncertek közönsége szinte folyamatosan fogyaszt.

A Coldplayt, Ed Sheerant, Harry Stylest – hogy csak több estén is telt házat vonzó sztárokat említsük – is felvonultató programsorozat összesen – a jegyekből, illetve a rágcsálni és innivalókból befolyó bevételeket is figyelembe véve – több mint ötmillió fontot (2,3 milliárd forint) termel a rendezőknek és a kereskedőknek.

Nem csupán a Wembleyben szól a zene

Ez a nagy zenei felvonulás nem korlátozódik a Wembleyre. A fociklubok sem akarnak kimaradni stadionjaik fesztiváli hasznosításából. A West Ham három, a Tottenham négy, az Arsenal két koncertet lát vendégül. Ráadásul nem csupán Londonban zajlik a zenei élet, hanem az egész szigetországban. Idén összesen 2000 show-t és fesztivált tartanak, ami két számjegyű növekedés a pandémia előtti utolsó békeévben, 2019-ben rendezett 1786-hoz képest.

És ezt jövőre alaposan fel akarják pörgetni: a Wembleyben 2023 nyarán 26 nagy koncertet akarnak tartani és számos stadionban hasonlóra készülnek. Mindez felvet egy új dilemmát a popzenei iparban.

Az élő és a rögzített zene versenye

A legnagyobb sztárok koncertjeire idén nyáron 120 fontba (56 ezer forint) került a jegy, amiből futja a Spotify egyéves előfizetésre is, így felmerülhet a kérdés: irány egy nagy koncert vagy maradjunk otthon, és fülesünkkel a fejünkön hallgassuk a kedvenceket? Úgy tűnik, a választ az, hogy nem ez a két lehetőség versenyez egymással.

A londoni olimpia évében 2012-ben a koncertlátogatók 1,2 milliárd fontot költöttek jegyekre. Ez 2019-re felment 1,7 milliárdra. Eközben azonban átalakult a kiadások szerkezete, ugyanis a stadionokban tartott koncertek és a fesztiválok részesedése a jegyeladásokból 23 százalékról 40 százalékra emelkedett. Az idei év végére 50 százalék fölé mehet ez az arány, amire korábban nem volt példa. A vesztesek a színházi koncertek, a klubok és a helyi rendezvények.

Megváltozott fogyasztói szokások

A popzenerajongók három ok miatt változtatták meg fogyasztói szokásaikat: a pandémia és a zenestreamelés megjelenése, illetve az szabadon elkölthető jövedelmek változása miatt. Ami a járványt illeti, egyrészt a nagyobb cégek által rendezett nagyobb koncertek könnyebben átszervezhetők, igazodva a tömegrendezvények esetleges korlátozásához, másrészt ha valaki kevesebb rendezvényen vesz részt, kevesebbszer teszi ki magát a fertőzés veszélyének.

A pandémia okozta elszigeteltség lendületet adott a zenestreamelésnek, ám ez sajátos ellentmondást szült. Miután több tíz millió dalt tesz elérhetővé egyetlen forrásból, mindenki kiválaszthatja az előadóknak azt a csokrát, akik számait szívesen hallgatja. Ez azonban nem jelenti azt, hogy akárcsak a töredékével élnek a kínálatnak: az alkotók abba a helyzetbe kerülnek, hogy csak egy kisebb részüknek van esélyük kiemelkedni ebből a hangzavarból. Az élőzene-iparnak ez azt jelenti, hogy minél jobban sikerül ez valakinek, annál nagyobb tömeget vonz, így annál jövedelmezőbb koncerteket szervezni neki.

Végül az infláció miatt zsugorodó szabadon elkölthető jövedelmek is a nagy rendezvényeknek kedveznek, mivel a zenerajongóknak jobban meg kell gondolniuk, mire költik a pénzüket. Vélhetően kerülik a kockázatot azzal, hogy megvegyék egy kevésbé ismert előadó koncertjének beugróját, aztán csalódjanak a választásukban.

Változik az üzleti modell

Ha a fogyasztók után a szolgáltatók oldaláról nézzük mindezt, akkor azt láthatjuk, hogy a szórakoztatóipar üzleti modellje is megváltozik. A pandémiával járó hosszú bezártság és a továbbra is élő járványaggodalmak miatt után ösztönöznie kell a zenefogyasztókat, hogy visszatérjenek a koncertek, show-k nézőterére. A jó megoldásra lehet példa az Atlanta Falcons amerikaifutball-klub módszere: csökkentették a belépők árát erősítve a stadionon belüli vendéglátást. Ennek köszönhetően az egy főre eső egyestés költés 16 százalékkal nőtt.

A brit üzleti lap cikkírója úgy véli, hogy a koncert-fesztivál piacon azok a vállalatok tudnak majd talpon maradni, amelyek növekedni tudnak, azaz nagyobb felhajtással nagyobb show-t tálalnak a nézőknek. A színpadok, a stadionok nagyobbá válnak a piaci harcban a túlélés érdekében.

A metaverzum-szolgáltatások előretörésével a valós élményt kínálóknak rá kell ébredniük, hogy az emberek lelkesedéséből fakadó költésére támaszkodhatnak, ami egyben azt is jelenti, hogy a fogyasztó ritkábban nyúl a zsebébe.