A norvég kormány nem csökkenti kiadásait válaszul arra, hogy a hanyatló olajár miatt visszaesnek az olajkitermelést és -exportot terhelő adókból származó bevételei - jelentette ki Siv Jensen pénzügyminiszter asszony. Oslo értékelése szerint átmeneti piaci hullámzásról van szó, amit inkább a jegybanknak kell kezelnie.

A monetáris politika gyorsan reagálni tud a gazdasági kilátások változására, nincs szükség megszorításokra az üzleti ciklusok okozta adócsökkenés miatt - idézte Jensent a Bloomberg. Az OPEC csütörtökön nem változtatott kitermelési kvótáin, ami a londoni Brent árát hordónként 72 dollárra, az észak-amerikai WTI árfolyamát 70 dollár alá lökte. Norvégia Nyugat-Európa legnagyobb szénhidrogén-termelője.

Kapcsolódó

Jobb is így

A pénzügyminiszter a jegybank emlegetésével arra utalt, hogy a korona több mint öt éve nem látott árfolyamveszteséget szenvedett el a folytatódó olajárzuhanás miatt (ezt ellensúlyozhatja, ha úgy látja jónak, például kamatemeléssel a bank). Egy dollárért pénteken napközben valamivel több, mint 6,9 koronát kellett adni - a norvég deviza két nap alatt 2,5 százalékot veszített értékéből.

Az olajár csökkenésének felgyorsulása, azaz október eleje óta a dollárral szemben 8, az euróval szemben 7 százalékkal gyengült a korona. Jensen úgy véli, nem is olyan nagy baj a hazai valuta értékvesztése, mert ez enyhítheti azokat a sokkokat, amelyek a norvég gazdaságot veszélyeztetik. Ezzel egyebek mellett arra utalhatott, hogy az elmúlt években a korona volt a világ egyik biztonságos menedéket kínáló befektetési eszköze. A nagy kereslet jelentős erősödést okozott - a norvég exportőrök nem kis bánatára.

Szédítő szánkázás

Eközben Európa másik végén, Oroszországban a rubel folytatta értékvesztését az OPEC döntése miatt. Egy nap alatt 47,39 rubel/dollárról 49,14-re ment fel az árfolyam. A hét eleje óta tíz százalékkal gyengült az orosz valuta, amely részben az olajárak esése, részben a moszkvai kormány ellen hozott nyugati szankciók miatt összesen 45 százalékot veszített értékéből 2013 november végéhez képest.

Alekszej Uljukajev gazdasági miniszter bejelentette, hogy a kormány csökkenteni fogja 2015-ös olajár-várakozását - írja a Moscow Times. A jelenlegi prognózis szerint 2015 és 2017 között átlag 100 dollár/hordós ár várható. Moszkva 2014-re 105 dolláros árral számolt, ami nyilván nem fog teljesülni. Az orosz költségvetés egyensúlyához 100 dolláros árra lenne szükség. Uljukajev úgy látja, hogy középtávon - sőt lehet, hogy hosszú távon, 5-10 évre előretekintve is - csak 80-90 dolláros árral számolhatnak.

60 dollár

Igor Szecsin, a legnagyobb orosz olajvállalat, a Rosnyefty vezérigazgatója - akit Vlagyimir Putyin államfőhöz fűződő szoros barátsága miatt Oroszország legbefolyásosabb személyének tartanak -, úgy véli, hogy jövőre 60 dollár/hordóra eshet a világpiaci olajár. Az osztrák Die Presse-nek adott interjújában annyi megszorítással egészítette ki ezt, hogy legfeljebb az első fél évben, az év közepén alakulhat ki ez az ár.

Szecsin úgy véli, hogy Oroszország, a világ második legnagyobb olajtermelője, napi 200-300 ezer hordóval tudná mérsékelni olajkitermelését. Jelenleg naponta 10,5 millió hordó olajat hoznak felszínre az ország cégei. Várakozásai szerint az észak-amerikai olajpala-kitermelés, a jelenlegi olajtúlkínálat felelőse, 2025 után vissza fog esni. A Rosznyefty pénteken közleményben tudatta a nagyvilággal, hogy az OPEC döntése ellenére nem változtat saját kitermelésén.