Magyarország megtagadja annak a német kérésnek a teljesítését, hogy belenyugodva az Európai Bíróság ezzel kapcsolatos döntésébe kötelező kvóta alapján átvegyen egy kisebb menekültcsoportot Görögországból és Olaszországból. Ezzel a felütéssel kezdi a Szijjártó Péter külügyminiszterrel folytatott beszélgetésre alapozó cikkét a Financial Times (FT) két újságírója.

Budapest kész az összeütközésre amiatt, hogy nem akar részt venni az álláspontja szerint zsákutcába futott uniós kvótapolitika végrehajtásában - folytatódik felvezetés. A magyar külügyminiszter jelentős további jogi fellépést ígér az Európai Bíróság határozatával szemben, amely - elutasítva az ezt vitató magyar-szlovák keresetet - jogszerűnek minősítette, hogy az EU többségi döntéssel kötelező kvóták alapján osszon el menekülteket az uniós tagállamok között.

Kudarc, zsákutca

Szijjártó elismételte az FT újságíróinak kormányának álláspontját, miszerint a menekültek szétosztása ilyen módon a tagországok között kudarcot vallott, zsákutcába futott. Budapest nem adhatja fel keményvonalas álláspontját ezzel kapcsolatban annak ellenére, hogy az Európai Bíróság döntése a kvóta elfogadására kötelezi.

Ugyanazt szajkózzuk két éve: a kötelező kvóták rendszere veszélyes, mert a bevándorlásra ösztönzi az embereket, továbbá mert nem lehet végrehajtani és ellenkezik a józan ésszel - szögezte le a magyar külügyek irányítója.

Megjegyzései csak órákkal követték Angela Merkel német kancellár kijelentését, miszerint elfogadhatatlan, hogy a magyar kormány figyelmen kívül hagyja az Európai Bíróság döntését. A berlini kormány vezetője szerint ez az EU működésének alapjait sértő magatartás, hiszen az ő értékelése szerint Európa a világnak egy olyan része, amelyben a jog uralma érvényesül a személyek vagy az államok uralma helyett.

Komolyan veszik, de...

Manfred Weber, a Fidesz európai parlamenti pártcsaládja, az Európai Néppárt frakcióvezetője lényegében csatlakozott Merkelhez. Néhány órával a kancellár nyilatkozatának megjelenése után azt mondta, hogy immáron minden ésszerűen gondolkodó, felelős politikusnak tovább kell lépnie a kompromisszum elfogadása felé.

Merkel szerint az ügyet az EU jövő havi csúcsának napirendjére kell venni, ugyanakkor tartózkodott attól, hogy letegye a garast Magyarország uniós kizárása mellé - emlékeztet az FT cikke. Szijjártó szerint komolyan veszik a kancellár asszony véleményét és a bíróság döntését, de szerinte az utóbbi nem rótt újabb kötelezettséget Magyarországra, amely elutasította kevesebb, mint 1300 menekült átvételét a két uniós bevándorlási frontországtól.

Nem kétséges

Senkinek sem kellene megkérdőjelezni Magyarország helyét az EU-ban - fejtegette. A bíróság csak azt mondta ki, hogy a kötelező átvételi kvótákról hozott uniós döntés legitim procedúrában született. Ezért most a döntés lényegéről fog új jogi vita kezdődni.

Orbán Viktor miniszterelnök 2015-ben a kelet-közép-európai uniós tagállamok élére állva támadta azt a döntést, hogy minden EU-tagállam vegyen át meghatározott számú menekültet az Olaszországban és Görögországban rekedt százezrekből. Az erről szóló határozatot négy kivétellel az összes többi uniós tagállam támogatta.

Orbán részben a döntési procedúrát kifogásolta, részben azt állította, hogy a muszlim bevándorlás veszélyezteti Magyarország keresztény identitását és nemzetbiztonságát - sorolja az FT cikke. Emellett a magyar hatóságok már akkor kivitelezhetetlennek tartották a tervet, azzal érvelve, hogy a bevándorlók nem akarnak az EU keleti országaiban maradni, ezért felesleges idehozni őket a menekültkérelmük elbírálásának idejére.

Hiába tapsolnak

Szijjártó szerint egyes kormányok magasra értékelik az Európai Bíróság döntését, hangosan, patetikusan üdvözlik azt, arra utalva, hogy a kötelező kvótarendszer megoldás a migráció kezelésére. Ezzel szemben ha megnézzük, hogy a többi uniós tagállam milyen arányban hajtotta végre annak rendelkezéseit, akkor mindössze 25 százalékot kapunk. Nem korrekt, hogy ezért a kudarcért a magyar vezetést hibáztassák.