A KSH adatai szerint az 5 fő feletti vállalkozásoknál, a költségvetési szférában, valamint a nagy nonprofit szervezeteknél teljes munkaidőben foglalkoztatottak (kedvezmények nélküli) átlagkeresete 2010-2019 között 132,6 ezer forintról 84,5 százalékkal, 244,6 ezer forintra nőtt.
Az impozáns növekedés viszonylag egységesen, minden ágazatra kiterjedt. A húsz megfigyelt ágazatból 12-ben átlag felett, nyolcban átlag alatt nőttek a keresetek (ide tartozik egyebek mellett az oktatás és a szociális ellátás területe).
Az Európai Unió 27 tagállamából 25-nek vannak 2010-től nettó kereseti adatai. Ez alapján a magyar nettó keresetek értéke 9097 euró volt 2019-ben, ami 2010-hez képest 45 százalékos gyarapodás. Ennél gyorsabban hat tagállamban nőttek a nettó keresetek (például Romániában 96 százalékkal, Bulgáriában 88 százalékkal, Lett- és Észtországban 83-84 százalékkal, de Lengyelországban is 50 százalékkal).
Az időszak végére a hazai nettó átlagkereset az osztrák 28 százalékát érte el ugyan, azonban ez is csak arra volt elegendő, hogy a 25 tagállamból a 23. helyre kerüljünk 2019-re (mögöttünk Románia és Bulgária áll) - adta hírül a a GKI Gazdaságkutató Zrt.
Az Eurostat adatbázisa azonban más fontos mutatókat is tartalmaz, így az egyes kereseti sávokban lévők nettó kereseteinek alakulásáról is vannak adatok. Ez alapján látható, hogy Magyarországon az átlagos (euróban mért) nettó keresetemelkedés (45 százalék) mögött jelentős egyenlőtlenség húzódik meg a kiskeresetűek kárára.
Az átlagkereset felét elérőknél ugyanis a növekedési ütem 2010-hez képest csak 31,6 % volt, az átlagkereset kétharmadát keresőknél 38,2 százalék, míg az átlagkereset 1,67-szeresét elérőknél 65,6 százalékvolt a növekedés 2019-re. Vagyis az adórendszer változásai a magasabb jövedelműeket hozta igen kedvező helyzetbe - írták a GKI elemzői.