A nepáli Jeevan építőipari munkás magas kamattal 1400 dollár (580 ezer forint) hitelt vett fel, hogy munkát vállalhasson a focivébére készülő Katarban, miután saját hazájában nem talált állást – kezdi a világ legnagyobb sportrendezvényének szürke hátterét bemutató riportját a Financia Times. Talált egy munkaerő-toborzó ügynököt, akinek sikerült bejuttatnia a 27 éves férfit a sportlétesítményeket építő külföldi vendégmunkások közé, ám kétéves szerződésének negyedénél – ami papíron havi 275 dolláros (113,5 ezer forint) keresetet biztosított neki – kitoloncolták az országból.

Mint mondja, társai közül sokan jártak hasonlóan, és valóban számos riport számolt be kizsuppolt munkásokról. Úgy érzi, felhasználták, és amikor már nem volt rá szükségük, elhajították, mint egy használt ruhát. A világbajnokság egy évtizedes előkészületei alatt valóban rengeteg olyan hír érkezett, ami a vendégmunkások kizsákmányolásáról szól. Szörnyű életkörülményekről, nevetséges fizetésekről, a bérfizetések elmulasztásáról és kriminális munkabiztonsági feltételekről szóltak az információk.

Jeevan esetében a kitoloncolás azt jelenti, hogy földönfutóvá vált, ugyanis nepáli hitelezői 36 százalékos uzsorakamatával együtt követelik vissza pénzüket, amit képtelen törleszteni. Katarban, amely a legkisebb ország, amelyben valaha futball-világbajnokságot rendeznek, eközben készülnek a november 20-án kezdődő mérkőzéssorozatra, amelyre összesen 1,5 millió futballrajontót várnak. Nyilván nem egyidejűleg lesznek ennyien a parányi országban.

Nem a hatóságokon múlott?

Mahamond Qutub, a rendezőszervezet illetékes vezetője azt állítja, hogy nagyon komoly erőfeszítéseket tettek a munkavállalási feltételek javítására. Ezen belül igyekeztek visszaszorítani a kamu toborzók tevékenységét – az egyik ilyen illető illegális közreműködése miatt kellett Jeevannak távoznia az országból. Ez a fajta csalás természetesen illegális, ám ennek ellenére nagyon elterjedt Katarban.

A vezető szerint a katari cégek 23 millió dollárnyi legálisan beszedett toborzási pénzt fizettek vissza munkavállalóiknak a világbajnokság kezdete előtt, ám az építkezésekre ettől függetlenül is árnyék vetül. A katari kormány tagadja azokat a vádakat, amelyek szerint több ezer ember vesztette életét a borzalmas munkakörülmények miatt a 12 éves felkészülési időszak alatt. Jogvédő szervezetek szerint lehetetlen pontos adatokat szerezni a balesetekről, mert nem vizsgálják ki rendesen az ügyeket.

Valami van, de nem az igazi

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) vizsgálata ötven a munkával összefüggő halálos balesetet talált, emellett 506 súlyos sérülésről és 37 ezer kevésbé súlyosról szereztek tudomást. A szervezők három halálesetet erősítettek, mióta az építkezések elkezdődtek és 37 olyan halálesetről tudnak, amely nem függött össze a munkával. Még a bírálók is elismerik, hogy a katari hatóságok próbáltak javítani a foglalkoztatási feltételeken, például minimálbért vezettek be és létrehoztak egy alapot a ki nem fizetett bérekért fizetendő kompenzációra.

Emberjogi szervezetek szerint szépek a szabályok, de a végrehajtásuk nem kellően acélos. Erre utal, hogy számtalan panasz jut el hozzájuk a vendégmunkások sanyarú sorsáról. A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) csak annyit mond, hogy együttműködik a szervezőkkel és az illetékes nemzetközi szervezetekkel, így az ILO-val a tisztességes munkafeltételek biztosítása érdekében.

A jogvédők azonban attól tartanak, hogy a vébédöntő után, amikor a figyelem elfordul Katarról, visszatérnek a kontrollálatlanul embertelen körülmények a vendégmunkások foglalkoztatásában.