Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök a sokadik találkozót tartja szerdán az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap vezetőivel Brüsszelben, hogy tisztázzák végre, milyen feltételekkel kaphatja meg Görögország az EU és az IMF segélycsomagjának utolsó, 7,2 milliárd eurós részletét. A főnökök találkozóját követően ülhet össze az európai pénzügyminisztereket tömörítő eurócsoport, hogy eldöntse: támogatja-e a görög kormány utolsó intézkedéscsomagját vagy sem.

Athén a hét végén jórészt adóemelésekből álló csomaggal állt elő, amelyben a legnagyobb tételeket a vállalatok nyereségét terhelő közterhek növeléséből várják. A javaslattal kapcsolatos gyengéd hétfői eufória gyorsan elillant keddre, miután kiderült, hogy Christine Lagarde, az IMF igazgatója rossznak tarja az adóemelésekre alapuló javaslatot és Angela Merkel német kancellár is úgy gondolja, hogy még egyszer végig kellene gondolni ezt a dolgot - derült ki a Guardian cikkéből.

Na, ne!

Az athéni Kathimerini című újságnak úgy fogalmaztak európai források, hogy a görög kezdeményezés átlép néhány olyan korlátot, amelyet a hitelezők vörös vonalnak tartanak, azaz amely mögé nem akarnak hátrálni. A donorok szerint túl sok a bevételnövelés és hiányoznak a kiadáscsökkentések. Ez visszalökheti a gazdaságot a recesszióba, elmaradhatnak a bevételek, ami felboríthatja a költségvetés egyensúlyát.

A Süddeutsche Zeitung szerint az IMF úgy látja, hogy az Európai Bizottság túlságosan puha a görögökkel szemben, míg európai tisztviselők arra gyanakszanak, hogy a Valutaalap valójában nem is akar megállapodást. Az IMF láthatóan valós csökkentést akar a nyugdíjkasszában és olyan áfarendszert vár Athéntól, amely a GDP egy százalékának megfelelő (nagyjából 1,8 milliárd eurós) bevételi többletet hoz. Elvárnák, hogy a vendéglátóhelyek szolgáltatásai a középső, 13 százalékos áfakulcs helyett a felső, 23 százalékos sávba kerüljenek.

Közvetítők és döntéshozók

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke mindenképpen megállapodást szeretne. Ennek érdekben meglebegtették egy 35 milliárd eurós pénzügyi segítséget Görögországnak - gyakorlatilag az országnak a 2014-2020-as költségvetésből járó összeg gyorsabb felhasználását tennék lehetővé. Ugyanakkor a bizottság elnöke és tisztviselői csak közvetítők, a pénzcsapon nem az ő kezük van - emlékeztet a Guardian.

A hírek szerint Lagarde határozottan ellenzi a görögök elképzelését, nem csupán "ideológiai" okok miatt, azaz azért, mert a lakosság helyett vállalati jövedelmeket csapolná meg, hanem azért is, mert úgy véli, hogy ez a fajta megoldás nem terelné a kilábalás útjára a gazdaságot.

Hasonló a helyzet a legnagyobb hitelező, Németország frontján - a német adófizetők adták hozzá a legtöbbet ahhoz a pénzhez, amellyel az eurózóna tagállamai hitelezik Görögországot. Az ügyhöz közel álló források azt szivárogtatták ki a sajtóhoz, hogy a nagyobbik német kormánypártban "lázadás" törhet ki Angela Merkel ellen, ha anélkül hosszabbítják meg Görögország támogatását, hogy a program sikerrel kecsegtetne. Németországban nem sokan bíznak Cipraszban és Jánisz Varufakisz pénzügyminiszterben, a radikális baloldali kormány két vezetőjében.