Németország három atomerőművet állított le 2021 utolsó napján. A tervezett lekapcsolásra az ország 2022 végére időzített teljes atomstop program utolsó előtti állomásaként került sor.

Az E.ON és a RWE által üzemeltetett három, most a termelésből kivont atomerőművi blokk névleges összteljesítménye a német energiamixben talán nem tűnik túl soknak, ám az általuk a hálózatra adott 4270 MW teljesítmény valójában rengeteg. Együtt, közel négy évtizeden át több millió német háztartást láttak el elektromos árammal - a teljesítményük jóval nagyobb például annál, mint amire a magyarországi áramhálózat alapterheléséhez szükség van (3500-3600 MW).

Az északi Schleswig-Holstein tartományban található Brokdorf-i atomerőmű 1986 óta termelt áramot, és bár az 1440 MW teljesítményű atomreaktort, az építése kezdetétől sokan elleneztek, a 35 évnyi működés során az egyetlen komoly probléma nélkül végigdolgozta az idejét. Az alsó-szászországi Grohnde-ban épített 1430 MW -os nukleáris blokk jó néhányszor (1985, 1986, 1987, 1989, 1990 és 1998) bezsebelte az egy évben a világ legtöbb áramát termelő atomerőművi egység címét, ám az 1984 óta működő egység ideje lejárt. A harmadik, most leállított erőmű a déli bajorországi Gundremmingenben található, és bár nem szólózásra épült, a három itt épített blokk közül 2017 óta csak ez, a C-blokk üzemelt már. Az egység 1300 MW teljesítményre volt képes.

A DW azt írja, hogy bár a Welt am Sonntag közelmúltban készített felmérése szerint a németek körülbelül fele nyilatkozott úgy, hogy az energiaárrobbanás miatt inkább az atomstop visszafordítása mellett döntene, és Monika Schnitzer, a Német Gazdasági Szakértői Tanács tagja azt közölte: "gazdaságilag és ökológiailag" lenne értelme a leállást elhalasztani, ám Robert Habeck gazdasági és klímavédelmi miniszter kategorikusan kijelentette, hogy nem látja, hogy az országban az atomellenes konszenzus gyengülne.

Kerstin Andreae, a BDEW energiaipari szövetség vezetője is ragaszkodott ahhoz, hogy a fokozatos kivonás visszafordíthatatlan. A most leállított blokkok leszerelésére 2011 óta megvan a politikai akarat, és a leállítást évekkel ezelőtt rögzített menetrend szerint hajtották végre.

A kikapcsolt egységek leszerelési folyamatát két évtizedre tervezik, és blokkonként 1,1 milliárd eurós költséggel számolják.