A Gazprom pénteken közölte, hogy a leállás oka az volt, hogy a vezeték egyetlen megmaradt kompresszorát javítani kellett. Az Északi Áramlat-1 gázvezetéken keresztül történő gázáramlás az augusztus 31. és szeptember 2. közötti háromnapos időszakban szünetel – írja a CNBC.
A Gazprom közölte, hogy a karbantartási munkálatok befejeztével a gázszállítás napi 33 millió köbméteres ütemben folytatódik, "feltéve, hogy nem észlelnek meghibásodást".
Az ideiglenes leállást akkor jelentik be, amikor az európai kormányok épp igyekeznének feltölteni a földgázkészleteiket.
Oroszország az elmúlt hetekben drasztikusan csökkentette az Európába irányuló földgázszállításokat, az Északi Áramlat-1 gázvezetéken keresztül jelenleg a megállapodás szerinti mennyiség mindössze 20 százalékát szállítják.
Moszkva korábban hibás és késedelmes berendezésekre fogta a gázszállítások erőteljes csökkenéséért.
Németország azonban úgy véli, hogy a szállításcsökkentés politikai manőver, amelynek célja, hogy bizonytalanságot keltsen.
Németország a közelmúltig gázszükségletének több mint felét Oroszországtól vásárolta. Most azért küzd, hogy a téli gázellátást biztosítsa, miközben egyre nagyobb a félelem, hogy Moszkva hamarosan teljesen elzárhatja a csapokat.
Ráadásul az európai versenyfutás, hogy elegendő gázt takarítson meg, egekbe szökő árak alakulása mentén zajlik. Az energiaköltségek ugrásszerű növekedése felhajtja a háztartások számláit, az inflációt az elmúlt évtizedek legmagasabb szintjére emeli, és az emberek vásárlóerejét is visszaveti.
Holger Schmieding, a Berenberg Bank vezető közgazdásza szerint a Gazprom legutóbbi bejelentése nyilvánvaló kísérlet arra, hogy kihasználja Európa orosz gáztól való függőségét.
"Önmagában a vezeték rövid ideig tartó lezárása nem jelentene jelentős változást, különösen mivel Oroszország július 27. óta amúgy is a kapacitás 20 százalékára csökkentette az NS1-en keresztül történő gázexportját" - mondta Schmieding.
"De két súlyos kockázatra világít rá: (i) Oroszország azt állíthatja, hogy a csővezetéket később nem tudja újra megnyitni egy "technikai probléma" miatt, amelyet csak a nyugati szankciók feloldásával lehetne megoldani, és (ii) Oroszország később más, Európába irányuló vezetékeit is leállíthatja" - tette hozzá.
Schmieding szerint a még szűkösebb gázszállítások magasabb árai "súlyosbítanák a súlyos recessziót, amelybe Európa már most is belezuhant", és figyelmeztetett, hogy az orosz gázszállítások azonnali további csökkentése növelné annak valószínűségét, hogy Németországnak télen hiányt kell elszenvednie.