Az Európai Parlament és a tagállamok kormányait tömörítő tanács képviselőinek a kedd este kezdődött, éjszakába nyúló tárgyalásaik során sikerült tető alá hozniuk az előzetes egyezséget. A cél lényegében az volt, hogy az EU-n kívülről tenger alatti vezetékeken érkező földgáz szabályozást szigorítsák, ezzel leginkább az orosz gázbehozatalt nehezítették volna.

Az eredeti tervekhez képest ez végül kevésbé erélyes lépésben nyilvánulhat meg, de például a Németországba fölgáztvivő Északi Áramlat 2 projektet lényegesen nehezebb helyzetbe hozza. A vezetéképítés végülis nem kerül veszélybe, csak bonyolultabb, lassabb és drágább lesz befejezni.

Kapcsolódó

Miguel Arias Canete uniós klíma- és energiaügyi biztos üdvözölte a megegyezést, amely szerinte "fontos lépés a jól működő, valóban integrált, átlátható, versenyt ösztönző, szolidaritáson és bizalmon alapuló belső gázpiac megteremtése felé".

A joghézag bezárásával Európa biztosítja, hogy a közösség előírásai a kívülről érkező gázvezetékekre is vonatkozzanak, az irányelv követelményeit az EU teljes területén, szárazföldön és vízen is alkalmazzák - mondta, hozzátéve, hogy csak nagyon szigorú körülmények között lehetségesek kivételek, és ezek megadásában az Európai Bizottságnak döntő szerepe lesz.

A tagállamok uniós nagykövetei előző héten "szinte teljesen egyhangúlag" szavazták meg az ülés előtt utolsó pillanatban tető alá hozott német-francia egyezséget. Az Európai Parlament pedig már tavaly áprilisban elfogadta álláspontját a 2017 novemberében kezdeményezett módosítást illetően, így azonnal megkezdődhetett a tárgyalás az intézmények között.

Az előzetes megállapodást még hivatalosan is meg kell erősíteniük az uniós társjogalkotó szerveknek, ez várhatóan a következő néhány hónapban megtörténik. Ezután a tagállamoknak kilenc hónapjuk lesz átültetni az új szabályokat a nemzeti jogba.

Sokan élesen bírálják a projektet, amelynek keretében év végéig két új, összesen évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővítik a Balti-tenger fenekén húzódó, Oroszországból Németországba vezető Északi Áramlatot. Moszkva így elméletileg kiiktathatná Ukrajnát mint tranzitállamot, egyetlen útvonalra terelhetné át európai gázszállítmányai 80 százalékát, ráadásul domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné.

Az EU a gázfogyasztása 74,4 százalékát importból fedezi. Ezen belül a legnagyobb beszállítónak Oroszország számít, amely a behozatal 42 százalékát adja, Norvégia részesedése 34 százalék, Algériáé 10 százalék. A cseppfolyósított földgáz (LNG) aránya 14 százalék.

Arról, hogy az európai gázpiac jelentős átalakuláson megy át, amelyben Magyarország is próbálja összekuszálni a szálakat korábban a Napi.hu részletes elemzést készített. Ebből kiderül, hogy az év végén, ha Oroszország tényleg leállítja ukrajnai transzportját, akkor Magyarország szélsőséges esetben akár gáz nélkül is maradhat. Az Egyesült Államok pedig gazdasági érdekei miatt egyre nagyobb szeletet akar magának az európai tortából és már Magyarországnak is jelezték: a piaci érdekeik megsértését egy újabb magyar támogatású orosz ellátási útvonal létrehozásában erővel is készek megakadályozni.

 

Senki nem tudja, honnan jön jövőre elég gáz a fűtéshez

Ha az oroszok valóra váltják fenyegetésüket, és 2019 végén elzárják az ukrán vezetékeket, Magyarország bajba kerül. Földgáz valahonnan biztosan lesz, de az árak elszabadulása borítékolható. Ennek egyik oka, hogy a magyar kormány bár évek óta régiós gáztranzit-vezéri pozícióról ábrándozik, csalatkozhat - ráadásul az Egyesült Államoknak is a kisujjára lépett.