A 2022-es télen egyre valószínűbb, hogy nem lesz már jelentős gázhiány az Európai Unióban. A BloombergNEF szerint Európa őrült cseppfolyósított földgázvásárlása azt jelenti, hogy a télen valószínűleg elegendő lesz az energiatermeléshez szükséges tüzelőanyagból az oroszországi szállítások ellensúlyozására. A számításnál az elmúlt 10 év átlagos téli felhasználását vették figyelembe mind Európa, mind az ázsiai térség esetében, hogy megbecsüljék, mekkora lehet a verseny az LNG-készletekért a piacon.

A becsléseik alapján Európa 40 millió tonna LNG-t importál ezen a télen, és ennél töredékével többet nyáron, hogy feltöltse a készleteket. Ez 12 millió tonna spot mennyiséget hagyna Ázsia számára ebben az időszakban, amelynek a becslések szerint csak 8 millió tonnával többre van szüksége a szerződésben rögzített mennyiségnél. 

Eközben több orosz LNG-t szállítanak majd Kínába, ahol a téli kereslet várhatóan 16 százalékkal csökken az egy évvel korábbihoz képest. Japán fogyasztása az előrejelzések szerint 8 százalékkal esik vissza a negyedik negyedévben a 2021-es év azonos időszakához képest, mivel az ország széntüzelésű erőműveket kapcsol be, míg Dél-Korea kereslete a készletezés miatt 10 százalékkal nőhet az előző évhez képest - derül ki a jelentésből. Vagyis az orosz LNG által kiváltott közel-keleti források kapacitásai az európai piacokon jelenhetnek meg. Összességében így Európa az orosz eladások növekedésének hála jut plusz földgázhoz.

Ha spórolunk a gázzal, akkor ezt a telet simán lehozzuk

Hasonló megállapításra jutott az Enverus Intelligence Research (EIR) piaci elemzőcég is, amely szerint a kellő keresletcsökkenés mellett ezt a telet már átvészelheti Európa. „A forgatókönyveink azt mutatják, hogy ha ezen a télen nem sikerül kellően adagolni a gázellátást, akkor az európai országok 2023 februárjára kimerítik a készleteket, ha a téli hőmérséklet a szokásosnál alacsonyabb lesz” – mondta Krishna Sapkota, az Enverus Intelligence vezető munkatársa, aki szerint kulcsfontosságú, hogy az Európai Unió által megcélzott 15 százalékos fogyasztáscsökkentést megvalósítsák.

Az európai gázpiaci referencia, az ICE TTF határidős ügyletek az augusztus végi 319,98 euró/MWh-s rekord kurzusához képest szeptember 21-er már 40 százalékkal 183 euró/megawattórára estek. Az Enverus alapeseti forgatókönyve szerint, ha a tél folyamán a szokásos időjárás lesz, akkor a 15 százalékos keresletkorlátozással folytatódik az árak 150 eurós szintre eshetnek már az évvégére. Az árak magasabbra emelkedhetnek, ha a téli hőmérséklet a szokásosnál alacsonyabb lesz Európában, és a magasabb ázsiai gázkereslet szűkíti az LNG-egyenlegeket.

Az Enverus forgatókönyvei szerint, még ha szeptembertől nullára is csökken az orosz gázexport az EU-ba, Európa áprilisban az ideihez hasonló szintű készletekkel kerülhet ki egy átlagos európai télből, feltéve, hogy a blokk végrehajtja a célul kitűzött fogyasztáscsökkentést. Ha az átlagos kereslet 15 százalék felett nőne, akkor az EU gázkészletei február-márciusra névlegesen kiürülnének. Viszont erre már most kicsi az esély, mivel a recessziós félelmek, valamint az állami és piaci megtakarítási intézkedések miatt a fogyasztás már körülbelül 10 százalékkal esett az EU-ban.

Az S&P Global becslése szerint, hogy teljesen biztosított legyen az ellátás Németországnak és Franciaországnak egyenként 4 GW-tal kellene hozzájárulnia a kereslet csökkentéséhez az EU átlagos 5 százalékos célkitűzésének eléréséhez novembertől februárig. Ezt követi Olaszország és Spanyolország egyenként 2 GW-tal, Hollandia pedig 1 GW-tal. A hatóságok és a hálózatüzemeltetők ösztönözhetik a terhelésáthelyezést, amelynek során a fogyasztás a csúcsterhelési időszakok átesne az éjszakai órákba.

Magyarország elvileg megvan a télre

Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a szeptember 19-i adatok alapján azt közölte, hogy a hazai gáztárolók töltöttsége elérte a 70 százalékot. A betárolt mennyiség 4,44 milliárd köbmétert tett ki, ez a mennyiség az éves lakossági fogyasztás 112,26 százaléka.

Bár ez az adat szépen hangzik, fontos az is, hogy bár egyelőre a magyar gázimport is zavartalan, a hidegebb időjárás miatt a kivételezés is megkezdődött, valamint hiába állapodott meg az Orbán Viktor vezette kormány, hogy a Gazprom napi 5,8 millió köbméterrel több földgázt küld Magyarországra, a tárolók betöltése már érdemben nem gyorsulhat a technikai korlátok miatt.

A VG korábbi becslése szerint is csak 77 százalékra növelhető a betárolt mennyiség, azaz 5,18 milliárd köbméterig tudunk október 1-ig tölteni. Az, hogy a töltöttség nem egyenes arányban javult a plusz gázzal sem, jól mutatják a Gas Infrastructure Europe (GIE) adatai is.

A hazai kitermelés fokozását is kilátásba helyezte az Orbán-kormány, de bár a Napi.hu megkereste a Mol Nyrt.-t, hogy jelenleg hol tart a földgázkutaknál a felskálázás, cikkünk megjelenéséig nem reagáltak. Mindenesetre már a jelenlegi kapacitáson is 10-15 százalékban fedhetik le a hazai szükségeleteket.

Fontos kérdés az is, hogy a tárolói töltöttségi adatokban szerepel a Szerbiának betárolt 500 millió köbméter vagy sem. Korábban a Magyar Földgáztároló Zrt.-t megkérdeztük ez ügyben, de az MFGT piaci titoktartási kötelezettségére hivatkozva nem válaszolt a kérdésre. Ha levonjuk a médiában sokszor tévesen „a szerbeknek eladott” jelzővel címkézett tételt, akkor a hazai gázkészletek már csak a töltöttség 69-72 százalékára elegendő az október 1-ig betárolható mennyiség. Várhatóan ez a kérdés az október 1-én, a fűtési szezon kezdetével megválaszolja magát, mert akkor a töltöttségi adatokból papíron le kell vonni a bent lévő, de más ország által lekötött mennyiséget, mivel az technikailag csak a szerbiai ellátás biztosítására használható. 

Viszont közben a magyar gázimport biztosított, jelentősebb zavarok sem a szerb-magyar interkonnektornál nem voltak, sem Ukrajna irányából. Emellett Horvátország és Románia felől az oroszon kívül más forrásból is hozható gáz. Tehát ha a Török Áramlat gázvezeték, vagy az ukrajnai tranzit holnap le is állna, akkor is jut gáz Magyarországra.

Az pedig egy nehezen becsülhető tétel, hogy a lakossági kereslet mennyire esik vissza, miután a rezsicsökkentés korlátozásáról döntött a kormány. Jelenleg csak az átlagfogyasztásig érvényes a támogatott ár, felette lakossági piaci árat kell fizetni. Mindez már fogyasztáscsökkentésre ösztökélte a háztartásokat, így a rezsicsökkentés csökkentése miatt az áramfelhasználás 2022 júliusában 5,6 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a hónap utolsó hetében pedig kilencszázalékos volt a mérséklődés, miközben az év első négy hónapjában rekordokat döntögetett az áramfogyasztás a Mavir adatai szerint.

A jövő nagy kérdés gázszempontból

A nagy kérdés a magyar és az európai ellátás szempontjából is már inkább a következő tél. A Rystad Energy energiakutató cég tanulmánya szerint a korábbi gázfogyasztás mellett – vagyis ha nincs keresletcsökkenés –, akkor Európának 2023-2025-ben ellátási hiánnyal kell szembenéznie, ha Oroszország jövőre felfüggeszti a gázszállításokat. Azonban a cég szerint az évtized második felére a cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatala kielégítheti a keresletet. 

Az elemzőik legutóbbi jelentésükben azt írták, hogy egy olyan teljes, a villamosenergia-kínálatra és -keresletre vonatkozó forgatókönyvet figyelembe véve, amely a gázalapú villamosenergia-kereslet 15 százalékos csökkenését, a szén-, nap- és szélerőművekből származó további áramkínálatot, valamint alacsonyabb általános villamosenergia-keresletet feltételez az látszik, hogy a kereslet és a kínálat egyensúlya már októberre felborulhat, valamint 2023-ig tovább romolhat. A hiány januárban éri el a 13,5 TWh-s áramhiány maximumot, majd fokozatosan csökken.

Ezen forgatókönyv szerint az EU-ban a 2022 szeptemberétől 2023 márciusáig tartó teljes időszakra 51 TWh teljes energiahiány alakulhat ki, amelyet a Norvégiából, az Egyesült Királyságból és Svájcból vagy más szomszédos országokból származó további importtal kell majd pótolni. A hiány a teljes kereslet csökkentésével is csökkenthető. Ebben az esetben a keresletnek 5 százalékkal kellene csökkennie az egy évvel korábbi időszakhoz képest. (Mint arról fentebb már írtunk, hasonló megállapításra jutott az S&P Global is – a szerk.)

„Elemzésünk azt mutatja, hogy az európai villamosenergia-termelés egyensúly fenntartása komoly kihívást jelent egy olyan forgatókönyv esetén, amelyben a gázellátás jelentősen csökken, mivel nincs nagy rugalmasság arra, hogy más forrásokból jelentősen növelni lehessen az áramtermelést”  – teszik hozzá. A Rystad szerint bármilyen más alternatíva a villamosenergia-kereslet nagymértékű csökkenését igényelné. A kereslet már idén eddig mintegy 2 százalékkal csökkent, de már az 5 százalékos csökkenés valószínűtlennek tűnik. Emellett a gáz messze a legrugalmasabb ellátási forrás Európában, amely például a nap- és szélenergia-termelés nagy ingadozásával jellemezhető időszakokban segít a kereslet és a kínálat egyensúlyában. Ezt a rugalmasságot más forrásokból, például az atomenergiából vagy a szénből nehéz lenne elérni a szervezet szerint. Viszont arra számítanak, hogy a gázinfrastruktúrán végrehajtott beruházások, az EU-s energiahatékonysági intézkedések már 2025 után megteremthetik az energiapiaci egyensúlyt.