Európa legnagyobb gázmezője fekszik Hollandia északkeleti részén Groningen környékén, amelyből rengeteg energiahordozót lehetne kitermelni a kieső orosz gázszállítások pótlására, ám a tervek szerint szeptemberben végleg leállítják a gázbányászkodást, mivel a kitermelés komoly anyagi károkat okozó földrengésekkel jár. A holland kormányra nagy nyomás nehezedik, hogy változtasson ezen a terven, ám Hans Vijlbrief bányászatért felelő államtitkár szerint csak akkor fogják ezt megtenni, ha már főzésre sem lesz gáz a háztartásokban - idézte a politikust a Financial Times.

Ezen a mezőn 1963-ben kezdődött meg a kitermelés, a földrengések az 1980-as években kezdődtek, mivel a puha anyagos és homokköves talaj elvesztette a szilárdságát. A legrosszabb évben, 2017-ben száz földmozgást regisztráltak, volt olyan, amely elérte a 3,6-es földrengési fokozatot. Ha a 900 négyzetkilométeres területen ma beszüntetnék a bányászkodást, még akkor is legalább egy évtizeden át folytatódnának a földrengések.

Nem lehetett tovább szemet hunyni

A holland kormány először szemet hunyt a probléma felett, majd rákényszerítette a kitermelést végző NAM vállalatot (a Shell és az Exxon közös cégét), hogy csökkentse a kitermelést, továbbá 2018-ban bejelentették, hogy a mezőt le fogják zárni. Míg 2013-ban 54 milliárd köbméter földgázt hoztak felszínre, idén már csak 4,6 milliárdot fognak, közben még mindig 450 milliárd köbméter gáz van a föld mélyén, amit sokak szerint az új helyzetben, az oroszok kekeckedése közepette nem szabadna veszni hagyni.

A holland vezetés azonban – egyelőre – kitart amellett, hogy 2023-ban és 2024-ben már csak akkor lehet a groningeni mezőről gázt kitermelni, ha vészhelyzeti szintre csökkennek az ország földgáztartalékai.

A probléma nagyságát jelzi, hogy mostanáig 160 ezer földrengés okozta káresetet jelentettek be. A NAM eddig 1,5 milliárd eurót (605 milliárd forint, jóval több mint budapesti 4-es metró építési költsége) fizetett kompenzációként a helyi lakosoknak, amiből megerősíthették vagy újjáépíthették megrongálódott házaikat.

A helyi önkormányzat szerint a 26 ezer sérült ingatlanból csak négyezret sikerült megerősíteni, mivel évek óta vitatkoznak azon, mennyiben felelős a gázkitermelés az adott sérülésekért. A helyhatóság szerint 2027-ig 5,3 milliárd eurót kell majd az ingatlanok rendbe tételére költeni.