Míg 2013 első felében csak három, miután Elvira Nabiullina június végén átvette a központi bank vezetését több mint 30 kis és közepes bank működési engedélyét vonták be Oroszországban. Legutóbb a napokban a moszkvai Rubljovszkijt és az Aszkoldot zárták be - ez utóbbi a korábban megbukott Szmolenszkij bank leányvállalata volt. Az elemzők egyrészt helyeslik a homályos üzletek, a pénzmosás elleni könyörtelen hadjáratot és a bankrendszer konszolidálását, másrészt attól tartanak, emellett az a célja, hogy az állami bankok trezorjait töltse fel a magánbankok betéteseinek pénzével, akik a kisebb pénzintézetek sorának bukását látva hozzájuk menekülnek - írta a The Moscow Times.
A Morgan Stanley oroszországi igazgatója, Jacob Nell szerint a pénzek külföldre juttatásában is szerepet játszó bankok elleni hadjárat szerves része az "offshoretalanítási" programnak, a költségvetési bevételek gyarapításának a gazdasági növekedés lassulásának ellensúlyozására.

A bankbezárások száma önmagában nem példátlan - 2006-ban kétszer ennyi működési engedélyét vonták be -, de pénzügyi elemzők figyelmeztető jelnek tartják a megközelítési mód változását. Nabiullina azt az újdonságot hozta, hogy jól ismert és megbízhatónak tartott pénzintézeteket is bezárat. Jó példa erre az ország bankjainak rangsorában a 72. helyen álló Master Bank engedélyének novemberi visszavonása, amelyet túl nagynak és túl jó kapcsolatokkal rendelkezőnek (Igor Putyin, az államfő unokaöccse is tagja volt igazgató tanácsának) tartottak ahhoz, hogy a bankfelügyelet fel merjen lépni ellene. Ezután valószínűnek tartják, hogy a jövőben a nagybankok sem úszhatják meg kétes ügyleteiket. Ez ugyan örvendetesen megtisztíthatja a pénzvilágot, de mint egy moszkvai bankár rámutatott, a bankrendszer a gazdaság idegrendszere, és részeinek ilyen gyors kivágása visszaüthet a gazdaságra.

Mindenesetre már látszik, kik a haszonélvezői ennek a folyamatnak. A Fitch számításai szerint a kampányt leginkább megszenvedő, a vezető százas listába nem tartozó bankokból egyedül novemberben 430 milliárd rubelt (13 milliárd dollár), betétállományuk 7 százalékát vették ki a betétesek, és vitték át nagy, főleg állami tulajdonban levő bankokba. A pénz több mint 80 százaléka kötött ki a legnagyobb pénzintézetekben: a Sberbanknál, a Gazprombanknál, a VTB csoportnál és az Unicreditnél. Ezek közül csak a legkisebb, az Unicredit van magántulajdonban. A teljes betéti állomány több mint 50 százaléka van az öt legnagyobb banknál, a 20 legnagyobb pedig 70 százalékukat kezeli.

A szakértők úgy vélik, hogy a tőke koncentrálódása önmagában természetes jelenség, orosz változatának problémája, hogy a két legnagyobb, a piacot uraló pénzintézet a centralizált gazdaság maradványaként állami tulajdonban van, annak támogatását élvezi, ami abszolút fölényhez juttatja őket a piacon. Ebben a versenyben a magánbankoknak nincs esélyük. Ennek ellenére nem adják fel. Natalja Orlova, a legnagyobb magánbank, az Alfa Bank vezető közgazdásza szerint igaz, hogy az egyéni betétesek a bezárt bankokból elsősorban az államiakba viszik át a pénzüket, de a vezető magánbankok is részesednek ebből, a vállalati szektor viszont előnybe részesíti a nem állami bankokat, amelyek jobb szolgáltatásokat és magasabb kamatokat kínálnak.