"Egyértelművé tettem a hírszerző szolgálatok számára, hogy - hacsak ennek nincsen kényszerítő nemzetbiztonsági oka - nem fogjuk megfigyelni közeli barátaink és szövetségeseink állam- és kormányfőinek kommunikációját" - hangoztatta az elnök az igazságügyi minisztériumban tartott beszédében. Elmondta: arra utasította nemzetbiztonsági tanácsadó csapatát és a hírszerző szerveket, hogy külföldi partnereikkel mélyítsék el az együttműködést a bizalom helyreállítása érdekében.
"Hadd legyek világos: hírszerző ügynökségeink világszerte folytatni fogják az információgyűjtést a kormányok - nem az egyszerű állampolgárok - szándékaival kapcsolatban, ugyanúgy, ahogy azt minden más ország hírszerző szolgálatai teszik" - hangsúlyozta Obama.

"Nem fogunk bocsánatot kérni pusztán azért, ha a mi hírszerzésünk esetleg jobb. De az olyan állam- és kormányfőknek, akikkel szoros együttműködést folytatunk, és akiknek az együttműködésétől függünk, biztosnak kell érezniük magukat afelől, hogy valós partneri minőségükben nem fenyegetjük őket. A változások, amelyeket elrendeltem, ezt a célt szolgálják" - mondta.

"Közeli barátaink és szövetségeseink vezetői megérdemlik, hogy tudják: ha meg akarom tudni, hogy mit gondolnak, akkor fel fogom emelni a telefont, hogy felhívjam őket, nem pedig a megfigyelőkhöz fordulok majd" - mondta az elnök.

Beszédében Obama azonban elsősorban az amerikaiakat igyekezett megnyugtatni arról, hogy az Egyesült Államok hírszerzése mérlegelni fogja a magánélet sérthetetlenségével kapcsolatos aggályokat az adatgyűjtés során, amelyet a Moszkvába szökött amerikai informatikus, Edward Snowden leplezett le.

Az elnök kijelentette, hogy az általa megismert tények alapján az amerikai hírszerzésnek nem volt célja a törvénysértés vagy az amerikaiak polgárok szabadságjogainak megsértése. Mint mondta, a hírszerző szervek, beleértve a Nemzetbiztonsági Ügynökséget (NSA) is, következetesen betartják a hétköznapi emberek magánéletének sérthetetlenségére vonatkozó előírásokat.

Az elnök nem kívánt találgatásokba bocsátkozni - az általa név szerint említett - Snowden tetteiről vagy indítékairól, de rámutatott, hogy az is több évbe telik majd, amíg teljes mértékben sikerül majd felfogni, milyen károkat okozott a kiszivárogtatás. Hangsúlyozta, hogy az ország védelme részben azoktól függ, akikre rábízták az államtitkokat.

Obama elrendelte, hogy kezdődjön meg az átmenet a tömeges adatgyűjtés jelenlegi gyakorlatától egy olyan mechanizmus felé, amely anélkül is fenntartja majd az Egyesült Államok jelenlegi hírszerzési képességét, hogy a metaadatokat a kormányzatnak kellene tárolni. Az elnök ugyanakkor - az általa felállított szakbizottság ajánlása ellenére - nem kezdeményezte, hogy a metaadatokat egy harmadik fél tárolja.

Az elnök a hírszerzési programok átláthatóságát célzó reformok keretében felhatalmazást kért a kongresszustól egy nem kormányzati szószólói testület felállítására, amely a jelentősebb terrorgyanús esetekkel kapcsolatban hallathatná hangját a külföldi hírszerzést felügyelő titkos bíróság (FISC) előtt.

Közölte, hogy megnöveli a hírszerzés feletti kormányzati ellenőrzést, a rendkívüli helyzetek kivételével a FISC engedélyhez köti a szakszolgálatoknak a metaadatokhoz történő hozzáférését és előírja a hírszerzési prioritások évenkénti felülvizsgálatát. A kommunikációs cégek ezentúl több információt oszthatnak meg a nyilvánossággal a feléjük irányuló kormányzati adatkérelmekkel kapcsolatban.

Obama hangsúlyozta, hogy az amerikai hírszerző szolgálatok a metaadatokat kizárólag terrorelhárításra, az amerikai és a szövetséges erők megvédelmezésére és a szervezett bűnözés elleni harc céljaira használhatják fel.

"A lényeg az, hogy az emberek szerte a világon - függetlenül a nemzetiségüktől - tudják, hogy az Egyesült Államok nem kémkedik az olyan egyszerű emberek ellen, akik nem jelentenek veszélyt a nemzetbiztonságunkra, és a magánéletük sérthetetlenségével kapcsolatos aggályaikat figyelembe vesszük. Ez a külföldi vezetőkre is igaz" - mondta Barack Obama.