Az ügy előzménye, hogy a belga hatóságok októberben elutasították egy olyan szíriai család a vízumkérelmét, amelynek tagjai legális úton szeretnének eljutni Aleppóból Belgiumba, hogy ott menedékkérelmet nyújthassanak be. A szírek egy namuri családnál laknának, amely már jelezte, hogy fogadnák őket.

Egy belga bíróság később úgy döntött, hogy az illetékes szerveknek meg kell adniuk a kérelmezett vízumot, az államnak pedig a további késedelem minden napja után 4000 eurót kell kifizetnie a négytagú családnak. Ezt Theo Francken menekültügyi és migrációs államtitkár "őrültségnek" nevezte, és közölte, fellebbezni fognak. (Orbán nem fél nagy szavakat használni: ostrom alatt állunk.)

Keddi ítéletében a luxembourgi székhelyű törvényszék megállapította, hogy az uniós jog csupán a tagállamok területén való átutazásra vagy tartózkodásra szolgáló, legfeljebb 90 napos időtartamra szóló vízumok kiadásának eljárásait és kiadásának feltételeit határozza meg, a jogalkotók eddig nem fogadtak el olyan szabályt, amely a humanitárius célú beutazásra vonatkozna.

Következésképpen, mivel a kérdéses helyzetre nem az uniós jog az irányadó, a szíriai család kérelmei egyedül a nemzeti jog hatálya alá tartoznak - hangsúlyozta közleményében az Európai Unió Bírósága az MTI szerint.

Paolo Mengozzi uniós főtanácsnok februárban úgy vélekedett, hogy humanitárius vízumot kell kiadni a harmadik országok nemzetközi védelemre váró állampolgárainak, amennyiben indokoltan vélelmezhető, hogy annak megtagadása esetén kínzásnak vagy embertelen bánásmódnak lennének kitéve.

Egyesek arra számítottak, hogy a bíróság megerősíti majd a főtanácsnoki állásfoglalást, az pedig "az Európai Unió egészét megrengetheti", akkor ugyanis a bírálók szerint ezen vízum és egy repülőjegy birtokában bárki szabadon beutazhatott volna az általa választott tagország területére. A szakjogászok egy része úgy vélte, hogy a főtanácsnok indítványa jogilag ugyan helyes, politikailag viszont elhibázott, mivel az EU nincs felkészülve a következményekre, egy esetleges újabb menekültáradatra.

A most is alkalmazott, előzetes döntéshozatali eljárás lehetővé teszi, hogy a tagállamok bíróságai az előttük folyamatban lévő jogvitában a közösségi jog értelmezésére vagy valamely uniós jogi aktus érvényességére vonatkozó kérdést terjesszenek az uniós bíróság elé. Az uniós testület azonban nem dönti el a jogvitát, az a tagállami bíróság feladata marad, hogy az ügyet a luxembourgi ítélet alapján elbírálja. A határozat mindazonáltal a tartalmilag hasonló kérdésben eljáró más tagállami bíróságokat is köti.